Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Melega Miklós: A női szerzetesrendek megtelepedése Szombathelyen a dualizmus korában
60 koronában állapították meg, utóbbit azonban az 1910-es évektől 40 koronára mérsékelték. Erre a díjcsökkentésre valószínűleg a növekvő gyermeklétszám biztosított lehetőséget. Az óvónőképző tandíja az utóbbi összeg kétszerese, 80 koronára rúgott évente. Az 1913/1914-es tanévre az elemista, a polgáris, és óvónőképzős és az óvódás gyerekekkel együtt több mint 700 főre duzzadt az intézménybe járók létszáma.56 Az iskolában a szokásos tantárgyakon kívül festészetet, zongorát, cimbalmozást és ké- zimunkázást is lehetett tanulni, és mindezek mellett az intézmény saját korcsolya- és teniszpályája is a gyerekek rendelkezésére állt. A diákok mindennapi életét a „fegyelmi rendtartás” szabályozta, amely részletesen ismertette az elvárt viselkedést, magatartási normákat.57 A DIÁKSÁG ÖSSZETÉTELE Annak ellenére, hogy az iskola elnevezésében is szerepelt a római katolikus megjelölés, az intézmény nem zárkózott el más vallású leányok befogadásától sem. Az első évek osztálynévsorait áttekintve a több száz tanuló között öt-hat izraelita és két-három evangélikus diákot is felfedezhetünk, akik leginkább a felsőbb osztályokban tűntek fel, és hittanból a saját felekezetükhöz tartozó tanároktól kaptak oktatást. A későbbiekben az izraeliták száma csökkent - a katolikus egyház létesítette iskola nyilvánvalóan erősen keresztény szellemisége miatt nem volt körükben népszerű - és a második leggyakoribb felekezetté ezután az evangélikus lépett elő.58 A zsidó diákok felvételére természetesen az egyházmegye tudtával és engedélyével került sor. Dr. István Vilmos megyéspüspök hangsúlyozta, hogy az izraeliták vallási alapon történő kizárását nem tartja elfogadhatónak, már csak azért sem, mert a város 4000 korona rendszeres évi segéllyel támogatja az iskolát. A megyés főpásztor a nővérek irányába elvárásként csak annyit fogalmazott meg, hogy elsősorban keresztény gyerekek felvételére törekedjenek, és ne fordulhasson elő olyan helyzet, hogy közülük valaki helyhiány miatt szoruljon ki az iskolából. Ez a szabályozás a gyakorlatban azt jelentette, hogy bármilyen felekezethez tartozó diák számára számbeli korlátozás nélkül nyitva állt a bejutás lehetősége, mivel az iskolában bőségesen volt hely.59 A diákok lakóhely szerinti összetétele arról tanúskodik, hogy 75-90%-uk helybeli városlakók gyermekei közül került ki, akik születési helyüket tekintve is többnyire szombathelyiek voltak, míg a fennmaradó kisebbik hányad Vas vármegye más településeiről érkezett.60 A tanulók társadalmi háttere szempontjából érthető módon az iskola nevében is jelzett polgári származású elemek domináltak. A szülők foglalkozási csoportjait tekintve a földbirtokos-, földműves- és munkáscsaládból érkezők együttes aránya csak 10-15% körül mozgott, míg az iparosok, kereskedők, köz- és magántisztviselők, ügyvédek, orvosok, tanárok gyermekei egyértelműen felülreprezentáltak voltak.61 56 VaMLSZDN ir. album 25. p.; Értesítő, 1908/1909.14. p.; Értesítő, 1911/1912. 17. p.; Értesítő, 1913/1914. 12-13., 35-36., 70-71. p.; Értesítő, 1914/1915. 57-58., 65. p. 57 Értesítő, 1908/1909. 14-, 21., 39-42. p.; Értesítő, 1911/1912. 17-22., 51-53. p.; Értesítő, 1913/1914. 36- , 37. p,; Értesítő, 1914/1915. 39-42., 47-49. p. 58 VaMÉ SZDN ir. album 4., 6., 21., 26. p.; Értesítő, 1908/1909. 21 .,44. p.; Értesítő, 1911/1912. 54- p.; Értesítő, 1914/1915. 51. p.; Az apácza-zárda első növendékei. = SZÚ, 1905. szept. 10. 6. p. 59 SZEL AC 1905/1906.; VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 2658/1908;; Városi segély az apáca-zárdának. = SZÚ, 1905. szept. 3. 7. p.; Az apácza-zárda első növendékei. = SZÚ, 1905. szept. 10. 6. p. 60 VaMLSZDN ir. album 21., 26. p.; Értesíti), 1908/1909. 45. p.; Értesítő, 1911/1912. 55. p. 61 Értesítő, 1908/1909. 45. p.; Értesítő, 1911/1912. 55. p.; Értesítő, 1914/1915. 51. p. 444
