Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Bariska István: Nőalakok a 16. századi Kőszegen
telezvényét is. Az ítélet meghozatalában Kőszeg küldött bíráin kívül részt vettek Csepreg, Rohonc (ma: Rechnitz, Ausztria) és Szombathely városok bírótársai is.5 A soproni Balthasar Töpler kőszegi jelenléte arra utal, hogy Kőszegen akkor nem volt hóhér, az pedig, hogy Töpler sajátkezűleg rögzítette a kínvallatás jegyzőkönyvét, egészen ritkaság számba megy: „Wallthauser Töpller gerychts dyenner von Oedenburgckh Mein aygne Hannát geschryfft”.6 A helyszín a Rókafok-bástya vagy Hóhár-torony lehetett, miként az elnevezés hóhár>hóhér is utal rá.7 A korabeli magyar és osztrák eljárásban alkalmazott tortúráról nincs módunk részletesen szólni, de megjegyzendő, hogy ennél a vallatásnál csak a kőszegi bírótársak voltak jelen, míg a csepregiek, a szombathelyiek és a rohonciak erre nem voltak feljogosítva. A hóhér által használt eszközöket nem ismerjük, azt azonban igen, hogy a vádlott mit vallott. Eszerint Markóné beismerte, hogy 1539. február 1-jén „... summa pénzt ...”8 lopott, ám kilesték, hogy kendőbe rejtve a pellengérnél vagy az egyik malomkeréknél elrejtette. Éjnek idején azonban felmászott a pellengérre, azzal a szándékkal, hogy a pénzesbugyrot visszaszerezze. Bevallotta továbbá, hogy a kerítésen át seprűvel a kezében mocskos szavakkal szidalmazta Jacob Jädtl kőszegi polgárt, sőt az az átkot mondta a férfinek, hogy teste végezze úgy, mint a nyársra húzott béka. Markóné emiatt került tömlöcbe, ám tagadta, hogy ilyen boszorkányságot követett volna el, azt állítva, hogy soha embernek semmi rosszat nem okozott. A hóhér írása szerint mocskos szavakkal illette a kőszegi tanácsot is, majd amikor ezt követően a testület megjelent a tömlöcben és többször is jó szándékkal arra intették Markónét, hogy gondoljon a lelkére, hiszen előbb mindent bevallott, ám erre ő csak azt hajtogatta, hogy meg akar halni.9 Markóné 4 nappal később, a négy szabad város és mezőváros küldött bírósága előtt kiadott kötelezvénye a következőket tartalmazta: „Én, Margit, Markó Bálint kőszegi polgár házastársa úgy magamra, miként fiamra, leányaimra, rokonaimra, gyámolítóímra és jótevőimre nézve vallom, hogy Kőszeg város körültekintő, becsületes és bölcs urai, bírája és tanácsa tönűöcé- be kerültem, egy időre ott tartattam, mivelhogy bűbájos cselekedetet követtem el, továbbá illetlen, mocskos szavakat használtam, ennek okáérgt a mai napon mind a négy szabad város és mezőváros büntetőszéke elé vezetettem, hogy felettem a gonosztevőket sújtó jog szerint törvényt ülhessenek."10 Mint látható, a szöveg első személyben íródott. A bosszúról lemondó ítéleti eskü előre megírt, kész formulájának számított ez akkor, amelyben jószerével csak a személyek nevét kellett kicserélni. így történt ez Wenczl Zumposch esetében is, akit gyilkosság vádjával ítéltek el.11 * Az esküszövegek modora ez, azzal a súlyos kitétellel kiegészítve, hogy a benne foglaltakat nem csak a vádlottra, hanem fiára, leányaira, rokonságára, támogatóira és jótevőire is érvényesnek kell tekinteni. így nem csak Markóné, hanem egy egész közösség volt kénytelen osztozni a következményekben, ha megszegi esküjét. Ez a 5 Bariska István: A Szent Koronáért elzálogosított Nyugat-Magyarország, 1447-1647. Szombathely, 2007. (továbbiakban: Bariska, 2007.) 94-100. p. (Archivum Comitatus Castriferrei; 2.) 6 VaML KFL Act. Mise. Markóné kínvallatása. lv. föl. 7 B. Benkhard Lilla: A kőszegi védműrendszer. Kőszeg, 2000. Egy szabad királyi város jubileumára. Szerk. Bariska István, Söptei Imre. Kőszeg, 2000. 46-47. p. 8 VaML KFL Act. Mise. Markóné kínvallatása l'-lv, fol. 9 Uo. 10 VaML KFL Act. Mise. Markóné esküje. 11 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1539. augusztus 20. „Zumposch Wenczl Verschreibung aines todslags halben 1539". 360
