Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Katona Attila: Huszárrohamok a dualizmuskori Szombathelyen
ligeteket.19 Csak néhány évvel később citálta az egyik helyi lap publicistája a korabeli közhelyet, hogy nincs garnizon skandalum nélkül.20 A felidézendő botrányok előtt vessünk egy pillantást a hétvégeken is csendes nyugalomba burkolózó vasi megyeszékhelyre, amelyet új élettel, élményekkel töltötték meg a „húsunkból, vérünkből” való kaszárnyalakók, a magyar hon büszke gyermekei. Az 1890. évi népszámlálás adatai szerint Szombathelyen a 16.024 főnyi városlakóhoz (7649 férfihez és 8375 nőhöz) 1038 főnyi katonai és rendészeti személy csatlakozott, és ezzel markáns maszkulin többség teremtve a Vas vármegye székhelyén.21 A városi populáció gyors növekedésével sem a lakásállomány, sem az infrastrukturális fejlesztések nem tudtak kellőképpen lépést tartani,22 de a társadalmi elvárások és szokások is lassabban változtak, így nem véletlenül lett sajtótéma a vendéglátóhelyek zárórája. Úgy vélték az esti 10 órai, vagy a szállodákban az éjféli zárórát nem 2 órával kell meghosszabbítani, hanem nemes egyszerűséggel eltörölni. Egy lüktető, modernizáló városban ez alapkövetelmény, és nem lehet a hatóság alkalmi kegye.23 Az tény, hogy ez egyáltalán polémia lehetett, részben azzal is magyarázható, hogy a közbiztonságot veszélyeztető kihágások száma nem volt magas a vizsgált esztendőben: 1890-ben csak 65 személyt érintett.24 A városi rendőrség a visszatérő helyi bajkeverőkkel könnyen elbánt, erre garanciát a rendőrkapitány Lankovits/Lankovics József jelentett, akinek mandátumát épp ekkoriban hosszabbította meg - az új szabályozás értelmében - most már a főispán.25 A VÁROSHÁZA OSTROMA Az első látványos, közemlékezetre is számot tartó találkozásra a huszárság legénységi állománya és a helybéli „czibil” lakosság arra hivatott, „méltó” tagjai között a beköltözés után negyedévvel került sor. Úgy tűnik, hogy addig a hétvégi borozgatások rendben, barátságos szellemben zajlottak le még a helyi becsületvesztőkben is. 1890. február 9-én, vasárnap este 9 óra után aztán eltört egy korsó. Ennek előzményeként Ibriny József szakaszvezető személyes példamutatásával a püspöki sorházban 30-40 huszár búfelejtő akciót hajtott végre, melynek során a szakaszvezető élve a rang adta előnyökkel, a helyi lehetőségekkel valamint a kínálattal, szoros ismertséget kötött a sajtó és a rendőrség által jól ismert üdvöskével, mindenki Katinkájával. Már épp egy giccsbehajló jelenet körvonalazódott a két személy között, amikor színre lépett a végzet, Dénes Szilveszter szentmártoni (ma: Szombathely) lakos személyében. Nemcsak félbeszakította az idilli19 Hajdú, 1999. 78. p.; Deák, 1993. 167-168. p. Az első' ilyen jellegű párbajra a városban 1891 nyarán került sor, E. K. ezredorvos és Sz. Lajos magánzó között. Duellum párbaj a vívó teremben. = Dunántúl, 1891. jún. 21. 3. p. 2L Garázda huszárok. = Dunántúl, 1891. ápr. 5. 5. p. 21 Népszámlálási adatok. = VL, 1891. febr. 1. 5. p. 22 Gyorsabban nő a város népessége, mint a lakásállomány ezt diktálná. Lakásviszonyok Szombathelyen. = ^ Dunántúl, 1889. okt. 27. 1-2. p. 23 Záróra Szombathelyen. = Dunántúl, 1891. okt. 4- 3. p.; Záróra. = Dunántúl, 1891. okt. 18. 4. p. 24 Rendó'ri statisztika. = Dunántúl, 1891. jan. 25. 2. p. Az 1890-es esztendőben közbiztonság kihágást 26 férfi, 39 nő követett el. Büntetésként 15-50 napi elzárásban 12 fő, 1-15 napiban 52 fő, egy napnál kevesebben 1 fő részesült, és mindösszesen 827 napot ültek. Hatóságok a közcsend elleni vétség miatt 4 egyént jelentettek fel. 25 A rendőrség államosítása. = VL, 1891. jan. 22. 1-2. p.; Ki legyen a városkapitány? = Vvm., 1891. márc. 8. 2. p.; Lankovits Józsefet fogják kinevezni. = Vvm., 1891. ápr. 5. 2. p. 328
