Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Tilcsik György: Egy "ismeretlen" topográfiai leírás Magyarországról az 1820-as évek elejéről. Michael Kunits műve és Vas vármegyei adatai
TILCSIK GYÖRGY EGY „ISMERETLEN” TOPOGRÁFIÁI LEÍRÁS MAGYARORSZÁGRÓL AZ 1820-AS ÉVEK ELEJÉRŐL MICHAEL KUNITS MŰVE ÉS VAS VÁRMEGYEI ADATAI A FONTOSABB HAZAI ORSZÁGLEÍRÓ ÉS STATISZTIKAI MUNKÁK FÉNYES ELEK ELŐTT A centralizált abszolutizmus politikáját folytató Habsburg Birodalomba tagolt Magyar- országon a 17. századi nyugat-európai mintákat követve a modern értelemben vett úgynevezett államismereti munkák első' darabja nyilvánvaló okokból csak a törökök kiűzése után készült el, mégpedig Bél Mátyás (1684-1749) tollából, és jelent meg a szerző életében részben nyomtatásban. A közel 2 évtizednyi munkával összegyűjtött és megalkotott Notitia, amely az egykorú német országleíró módszert alkalmazva sorakoztatta fel a magyarországi vármegyékről szóló legfontosabb tudnivalókat, és amely egyrészt Bél Mátyás közvetlen és későbbi követői számára is zsinórmértékül szolgált, másrészt a mai napig alapmunkának számít a 18. századdal vagy azzal is foglalkozó kutatók számára. A Bél Mátyás utáni közvetlen időszak két kiemelkedően fontos munkája Kora- binsky János Mátyás (1740-1811) Geographisch-Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn,1 valamint Grossinger János (1728-1803) Universa historica physica regni Hugariae2 című munkája. Előbbi 1786-ban, Pozsonyban (ma: Braüslava, Szlovákia), utóbbi 1793 és 1797 között Pozsonyban és Komáromban látott napvilágot címe és tartalma szerint is valójában egy földrajzi, történeti és terménylexikon, utóbbi pedig az először tett kísérlet arra, hogy az egész ország természeti kincseinek összefoglaló igénnyel bemutassa. A nagyszabású terv azonban torzó maradt, hiszen a 1793 és 1797 között Pozsonyban és Komáromban megjelent öt kötetből az első négy az állatokkal, az utolsó kötete pedig a fákkal foglalkozott. Ez utóbbit még meg sem jelent, amikor 1796-ban Pesten (ma: Budapest) kinyomtatták az első nagyobb terjedelmű magyarnyelvű országismertetés, Vályi András (1764— 1801) Magyar országnak leírása című művének első kötetét, amelyet 1799-ig még kettő követett.3 A több mint 12.000 település tartalmazó lexikon összeállításakor Vályi - aki amúgy a Pesti Egyetemen tanított - erősen támaszkodott Bél és Korabinszky adataira, bár tény, hogy aktualizálta is azokat. 1 Korabinsky, Johann Matthias: Geographisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn, in welchem die vorzüglichsten Oerter des Landes in alphabetischer Ordnung angegeben, ihre Lage bestimmt, und mit kurzen Nachrichten, die im gesellschaftlichen Umgänge angenehm und nüßlich sind, vorgestellt werden. Preßburg, 1786. [16], 858, [38] p., [1] térk. 2 Grossinger, Johann Babtiste: Universa historia physica regni hungariae secundum tria regna naturae digesta. 5 tom. PosoniietComaromii, 1793-1797.28,591, [9]; 14,462, [10]; 14,400, [10]; 14,416, 12; 16, 344, 8p. 3 Vályi András: Magyar országnak leírása. Mellyben minden hazánkbéli vármegyék, városok, faluk, puszták; uradalmak, fábrikák, huták, hámorok, savanyú, és orvosló vizek, fördöházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyó vizek, tavak, szigetek, erdők, azoknak hollételek, földes urok, fekvések, történettyek, külömbféle termésbéli tulajdonságaik, a betűknek rendgyek szerént feltaláltatnak. Pest, 1797-1799. [16], 702, [2]; [40], 736; [16], 688 p. 29
