Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Tilcsik György: Egy "ismeretlen" topográfiai leírás Magyarországról az 1820-as évek elejéről. Michael Kunits műve és Vas vármegyei adatai
A korábbiaktól eltérő', új módszereket alkalmazott Schwartner Márton (1759-1823) Statistik des Königreichs Ungern című, 1798-ban megjelent munkájában, amelynek 1809-ben és 1811-ben bővített és javított kiadása is kikerült sajtó alól,4 és amellyel az első modem értelemben vett magyarországi statisztikai kézikönyvet készítette el. Schwartner - akinek e sok számadatot tartalmazó munkája elkészítésekor már rendelkezésre álltak az első magyarországi népszámlálás eredményei - a jozefinizmus és felvilágosult abszolutizmus híveként az államot, annak funkcióit, valamint az azokhoz szükséges feltételek számbavételét és bemutatását állította vizsgálatainak középpontjába. A merkantilizmus támogatójaként határozottan mutatott rá magyar ipar és kereskedelem alacsony színvonalára, egyszersmind a magyarországi polgárság gyengeségére. Előbbit - ha nagyon finoman is. de - az osztrák ipar- és kereskedelempolitikával, utóbbit pedig a magyar nemesség önzésével és szűklátókörűségével hozta összefüggésbe. Ugyanakkor reális képet rajzolt a hazai mezőgazdaság és a parasztság sanyarú helyzetéről is, és nyomtatékosan hangsúlyozta, hogy azok legfőbb oka a mezei gazdálkodás, az alkalmazott munkamódszerek és munkafolyamatok korszerűtlensége, elmaradottsága. Schwartner nagy érdeme, hogy jórészt e jólsikerült munkája alapján ismerték meg és ítélték meg külföldön, elsősorban az akkori Európában Magyarországot, másrészt azt is tény a Statistik des Königreichs Ungern volt az első érdemi lépés magyarországi statisztika önállósulásának irányába, és a korábban jellemző országismertetéstől való műfaji elkülönülése felé. A Schwartner által képviselt irány és látásmód egyik folytatója Eresei Dániel (1781- 1836), a Debreceni Református Kollégium tanára 1814-ben jelentette meg Statistica című, eredetileg többrészesre tervezett munkája első, Magyarországról szóló kötetét,5 amelynek azonban nem lett folytatása. Eresei e művében amellett, hogy foglalkozott a statisztika alapvető elméleti, elvi és terminológiai kérdéseivel, tudatosan alkalmazta a társadalmi jelenségeinek felmérésének és elemzésének szempontjait. Rámutatott a hazai ipar és kereskedelem gyengeségére, és azok elmaradottságának okát az ország elmaradottsága és ennélfogva függő helyzete mellett abban látta, a Magyarországon előállított illetőleg kiteremet nyersanyag nagy részét az ország határain kívül dolgozzák fel. Schwartner és Eresei követőjének mondható Magda Pál (1770-1841), aki 1819-ben a Magyar országnak és a határ őrző katonaság vidékinek leg újabb statistikai és geográphiai leírása címmel közreadott munkájában6 már tovább is lépett elődein, amikor az általuk is leírt és tárgyalt problémakört vizsgálva összekapcsolja Magyarország polgárosodását és nemzeti függetlenséget. Felfogásának - amely ugyanakkor minden tekintetben mentes maradt a csak befelé forduló, egyoldalú nemesi nacionalizmustól - középpontjában a nemzeti önismeret és a szükségesnek vélt gazdasági és társadalmi változtatások megfogalmazása és felmutatása állt. A mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem helyzetének tárgyalása során folyamatosan erős kritikai éllel fogalmazta meg álláspontját, és úgy látta, hogy amíg az ország Ausztriától való jórészt egyoldalú függése nem szűnik meg, érdemi változások sem következhetnek be. Magda látás- és megközelítésmódjának külön erényeként em4 Schwartner, Martin: Statistik des Königreichs Ungern. Ofen, Pest, 1798. [6], XVI, 606 p.; Vő: Statistik des Königreichs Ungern. Zweyte und verbesserte Aufgabe. Bd. 1-2. Ofen, 1809., 1811. XVIII, 445 p; XIII, 552 p. 5 Eresei Dániel: Statistica. Első darab. Közönséges statistica, és Magyar ország statisticája. Debrecen, 1814- 192 p. 6 Magda Pál: Magyar országnak és a határ őrző katonaság vidékinek leg újabb statistikai és geográphiai leírása. Pest, 1819. 586, [8] p. 30
