Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Bariska István: Botrány a kőszegi Szent Jakab-templomban, 1718.

zsolozsmán történt a botrány. A templomot 1671-ben I. Lipót (1640-1705) parancsára vették el a kőszegi evangélikus felekezettől, és 1677-től gyakorlatilag szerzetesrendi egyház lett. 1672-tól Kőszegen királyi biztosok közreműködésével indult meg a pozsonyi kamara közvetlen beavatkozása, miszerint katolikus bírót kell a város élére állítani,10 majd amikor 1701-ben felgyorsult a kőszegi önkormányzati testületek átszervezése, az már lényegében az evangélikus polgárság elleni intézkedésnek bizonyult.11 Ez volt az az időszak, amikor Kőszegen nyilvánosan evangélikus istentiszteletet nem lehetett tartani. Az 1681. évi országgyűlés ugyanis Nemescsót jelölte artikuláris helynek, a biztosok pedig olyan instrukciók és előírások elfogadására szorították a helybelieket, amelyek büntetések terhe mellett tiltották meg a szitkozódásokat.12 Megjegyzendő, hogy az így befolyt büntetéspénzekből emelték 1739-ben a kőszegi Mária-szobrot.13

Érdekes tény, hogy 1716-ban és 1717-ben is Bernhardt Venier királyi biztos ellenőrizte a kőszegi önkormányzati választásokat.14 A következő évben a város kérte Pozsonytól (ma: Bratislava, Szlovákia), hogy ne küldjenek biztost a restaurációra.15 Ez így is történt, de Illésházy Miklós (1653-1723) kancellár és Sigray József (1678-1740) kancelláriai tanácsnok III. Károly (1685-1740) nevében külön rendeletet küldött Kőszegre, hogy eligazítsa a várost, miként kell választani.16 A Szent Jakab-templomban történtek tehát arra az időszakra estek, amikor a belsőtanács „átkatolizálása” a tetőfokán állt. A kőszegi szerzetesi templom megszentségtelenítése így alkalmat adott arra, hogy súlyos és példás büntetéssel erősítsék meg a katolikus vallás pozícióit.

ZSOLOZSMA VILÁGIAK JELENLÉTÉBEN

1670 és 1720 között a legnehezebb korszak köszöntött a protestáns Kőszegre. A jezsuita rend 1677-ben telepedett meg a városban, Széchenyi György (1592-1695) érsek ugyanis a jezsuitákra bízta az újonnan alapított, kőszegi katolikus gimnázium vezetését. Az 1680-ban felépült jezsuita rendház a gimnáziummal és a Szent Jakab-templommal kizárólagosan szerzetesi intézmények lettek. Ez az oka annak, hogy Kőszegen át kellett adni az ősi plébániatemplomot. 1697-ben pedig az 1618-ban emelt, evangélikus, „magyar templom” lett a város plébániatemploma. Ezek után önként adódik a kérdés, hogy ha a Szent Jakab-templom a jezsuita rend kollégiumának és gimnáziumának temploma volt, akkor hogyan kerültek falai közé világi személyek?

Az ügyet tárgyaló városi tanácsülés eseményeit rögzítő jegyzőkönyvi bejegyzés szövege egyértelműen utal arra, hogy az eset Mária mennybemenetele ünnepe vigiliájának vesperásán történt, azaz az ünnep előestéjén tartott esti zsolozsmán. A vespera vagy vecsemye esti imát

10 Tóth Attila: Ellenreformáció, abszolutizmus és a városok. Kó'szegi tisztújítások 1672 és 1681 között. In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely, 2003. 215-228. p.

11 Bak, 1982. 266. p.

12 Bak, 1982. 268. p.

13 Szövényi István: A kőszegi Jurisics téri Mária-szobor története. = VSZ, 1971. 4. sz. 549-554- p.

14 Chemel Kálmán: Kőszeg sz. kir. város története. 1. köt. Szombathely, 1877. 132. p.

15 VaML KFL Kvtjkv. 1718-1719. Kőszeg, 1718. április 416 VaML KFL Kvtjkv. 1718-1719. Pozsony, 1718. április 24.; Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai. Bp., 1988. (továbbiakban: Fallenbüchl, 1988.) 128. p.; Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. 10. köt. Pest, 1863. 178. p.

279