Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Adók, adózás, adófizetés vas vármegyében a 15-20. században - Söptei Imre: Kőszeg város gazdasága az 1725. évi adóösszeírás tükérben
TILCSIK GYÖRGY SZOMBATHELY MEZŐVÁROS REFORMKORI ADÓJEGYZÉKEINEK NÉHÁNY TANULSÁGA Különösebb magyarázatra nem szoruló evidencia, hogy a késő-feudáliskori magyarországi társadalom bármilyen méretű lokációra irányuló akár makro-, akár mikroszintű vizsgálatának elmelló'zhetetlen forrásai az adóösszeírások. Előbbiekre itt és most Bácskai Vera és Nagy Lajos, utóbbira Benda Gyula úttörő módszerek alkalmazásával elvégzett alapvető kutatásait és azok nyomán megjelent publikációkat említjük példaként.1 Az agrár-, de elsősorban gazdaság- és társadalomtörténeti feltárásokra és összehasonlító elemzésekre is módot nyújtó, szerencsés esetekben több éven át folyamatosan adatokat tartalmazó, így adatsorozatokat produkáló, azaz hosszabbtávú áttekintéseket is lehetővé tevő, az egyes háztartások szintjére bepillantást engedő összeírások - a keresztelési, a házassági és a halálozási anyakönyvekkel kiegészülve - kitűnő forrásai a városi és falusi társadalom struktúrájára, az abban bekövetkezett változásokra, valamint az egyes családok, sőt a családtagok, életére, gazdasági és vagyoni helyzetére, az azokban végbement változások időpontjára és konkrét tartalmára irányuló elemzéseknek. Ezek az összeírások - részben céljuk és jellegük, továbbá létrejöttük körülményei, utóbbit illetően elsődlegesen amiatt, hogy az adófizetők az adó alapjául szolgáló ingatlan- és ingóvagyont lehetőség szerint mindig eltitkolni vagy legalábbis kisebbíteni igyekeztek - sok-sok pontatlanságot és következetlenségeket tartalmaznak.2 Benda Gyula ezt a következőképpen látta: „... a feudáliskori adóösszeírások fogyatékos és torzító tükrei ugyan a társadalom vagyoni és jövedelmi viszonyainak, de a torzítás felismerésével és figyelembevételével mégiscsak képet kaphatunk belőlük az adózok helyzetéről, annak módosulásairól.”3 A KÖZVETLEN ADÓK ÉS BESZEDÉSÜK MAGYARORSZÁGON A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Eltekintve a 14. századig visszanyúló előzmények részletes ismertetésétől, röviden csupán annyit mondunk el, hogy Magyarországon a rendszeres és az országgyűlés hozzájárulása nélkül kivethető és beszedhető királyi adót (lucrum camerae) és az országgyűléseken megszavazott, elsődlegesen a hadviselés céljait szolgáló hozzájárulást (contributio) vagy segélyt (subsidium) 1593-ig egymás mellett szedték. Ezt követően azonban a két adó 1 Bácskai Vera - Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Bp., 1984. 402 p.; Bácskai Vera: Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Bp., 1988. 231 p.; Benda Gyula: Zsellérből polgár. Keszthely társadalma, 1740-1849. Bp., 2008. (továbbiakban: ^ Benda, 2008.) 515 p. 2 Benda, 2008. 178-182. p.; Horváth Gergely Krisztián: Társadalmi és gazdasági hierarchia a dikális adórendszerben. Moson vármegye adókulcs tervezete, 1838. = Korall, 2005. május, (továbbiakban: Horváth, 2005.) 160. p. 3 Benda, 2008. 178-179. p. 231
