Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Bariska István: Egy 16. századi sztambuli követjárás. Jurisics Miklós, Joseph von Lamberg 1530. évi portai kiküldetéséről - Benedikt Kuripešić von Schneeberg utibeszámolója
elbeszélő forrásáról van szó. Nyilván ennek köszönhette, hogy olyan sokszor és olyan sokat idézték, még az 1910. évi innsbrucki, valamint az 1950. évi szarajevói kiadások alapján.5 Végül érdemes megemlíteni azt is, hogy amikor Margalits Ede a múlt század elején megjelentette a „Horvát történeti repertórium”-ot, abban ő is hivatkozott már Kuripesic beszámolójának egy korábbi kiadására. Matkovics Péter: az „Utazások a Balkánfélszigeten a XVI. században. Kuripesics, Nogarol és Lamberg utazásai” címmel megjelent munkájára gondolt.6 7 Ez az adat azt igazolja, hogy Kuripesic két követjárásáról szóló beszámoló már 1881-ben napvilágot látott. Az 1530. évi követjárás kiadásához a bécsi császári könyvtárban akkor a Sg. 48. S. 11. leltári számon fellelhető szöveget használta fel, amelynek adatai pontosan megegyeznek az Apponyi-féle gyűjteményben lévő példány paramétereivel, amelyet egyébként mi is használtunk. Kuripesic kilétére vonatkozóan Matkovics azért annyit még hozzátett, hogy ő magát „... németnek mondja [...] pedig voltaképpen szlovén, művéből látszik, hogy a szláv nyelvben teljesen jártas volt, mi fontos a szláv helynevek írása szempontjából, melyeket más nemzetiségű útleírók az ismerhetetlenségig eltorzítanak Az útleírásban ez áll: „Benedikt Curipeschitz lateinischer Dulmetschen vonn Obemburg.”8 Matkovics is azt állítja, hogy Obernburg stájer helységnév. Ez esetben is inkább arról lehet beszélni, hogy Kuripesic stájer tudatú szlovén volt, miként a kor nagyon sok hungarus tudatú, de más nyelvű történeti személyiségről tudunk. A szláv földrajzi, de személynevek átírása is ezt igazolja, így a Kuripesic szláv név német átírása Kuripeschitz változatra. Van a szövegben azonban még egy nagyon is árulkodó fordulat: 1530. október 3-án éppen bolgár földön jártak, éppenséggel „... Czememickberg falunál ...”,9 amely ugyebár a „... Crvemi Breg ...”10 11 (Vöröshegy) helységnévnek felel meg. Az itt élő emberekről azt írta, hogy „... olyan szláv nyelvet beszéltek, amely számunkra érthetetlenebb volt, mint a szerb” („Haben auch ein Windische sprach, die vnns mer vnuerstendig gewest, dann der Surffen sprach ... ”.)u Ha a német „Windisch sprach” fordulatra gondolunk, abban bizony éppúgy a Szlavóniában beszélt nyelvet kell érteni, mint ahogy a „Windisch land” fogalmán Szlavóniát. Az igaz, hogy Szlavóniában beszéltek horvátul, hiszen ide húzódott a horvát nemesség nagy része is a török elől, ám nyilvánvaló, hogy a stájerországi Kuripesié a szlovén 16. századi változatát értette a „Windisch sprach” szláv változatán, és ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy neki a nem egységes helyesírással rögzített szláv neveket az akkor még korántsem egységes német ortográfia gyakorlata szerint kellett átírni, akár még a nyomdászra is hárítva a végleges megoldást, akkor Kuripesic teljesítménye feltűnően jó5 Tardy, 1977. 154- p.; Curipeschitz, Benedict: Itinerarium der Botschaftsreise des Josef von Lamberg und Niclas Jurischitz durch Bosnien, Serbien, Bulgarien nach Konstantinopel. Innsbruck, 1910.; KuripetSic, Benedikt: Putopis kroz Bosnu, Srbiju, Bugarsku i Rumeliju 1530. Sarajevo, 1950. 6 Matkovics Péter: Utazások a Balkán-félszigeten a XVI. században. Kuripesics, Nogarol és Lamberg utazásai. Putovanja po Balkanskom poluotoku XVI. vieka, Putovanje B. Kuripesica, Nogarola i. B. Lamberta. Rád. L VI. 1881. (továbbiakban: Matkovics, 1881.) 141-233. p.; In: Margalits Ede: Horvát történelmi repertórium. Bp., 1900. 1. köt. 145. sz. 561-562. p.; http://kt.lib.pte.hu/konyvtar/kt04112601 . (Megtekintve: 2009. február 12.) 7 Matkovics, 1881. 562. p. 8 Kuripesic, 1530-1531. 3'. p. 9 Kuripeáic, 1530-1531. 22v. p. 10 Uo. 11 Uo. 20
