Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Bariska István: Egy 16. századi sztambuli követjárás. Jurisics Miklós, Joseph von Lamberg 1530. évi portai kiküldetéséről - Benedikt Kuripešić von Schneeberg utibeszámolója

nak értékelhető. Erre elegendő néhány példát idézni a földrajzi nevekből, így Merßnitza folyó = Mreznica, Mettling város = Möttling/Metlika, Cliuna patak = Glina, Verbossa folyó = Vrbas (Orbász), Pribou városka = Priboj, Dreona folyó = Drina, Pristina város = Pristina, Kamenatz hegy = Kamenac, Strasschimirouatz = Strezimirovci, Czer- nernickberg falu = Crverni Breg, Plaudni város = Plovdiv, Babaysky (török) város = Babaeski, Bergaß (török város) = Lüleburgaz, Silibri (török) város = Silivri. A gyakran beszélő földrajzi nevek átírásában még a német és a szláv nyelv hangjainak, főleg mássalhangzóinak megfeleltetését sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Szerencsénkre a szerző grafomán alkat volt. Szerette írásban is rögzíteni, amit látott. Nem akart tétlenkedni: „... (hogy az idő ne menjen máskülönben veszendőbe) elhatároztam, hogy a lehető legrészletesebben leírom a nappali és éjszakai táborainkat, a hegyeket, vizeket, folyókat, völgyeket, tájakat és mindazon országok eseményeit, amelyeken átvonultunk, az ott élő lakók sorsával, szokásaival és erkölcseivel, úgy, ahogy azt láttam ...” - írta a bevezetésben.12 Kuripesic tehát igazi humanista nyíltsággal, érdeklődéssel, önmaga és írása értékének tudatában, az útra való tudatos felkészüléssel fogott bele a jegyzetelésbe.

AZ 1530. ÉVI KÖVETSÉG TAGJAI

Mielőtt röviden összefoglalnánk az útleírás tematikáját, mindenképpen foglalkozni kell a Konstantinápolyba (Isztambul) küldött követség összetételével. Kuripesic útleírása olyan útvonalat követ, amely a legóvatosabb számítások szerint is legalább 1400 km távolságra vitte el az ismereteinket. Vas vármegyével az köti össze, hogy a küldöttséget Nikola Jurisic, vagyis Jurisics Miklós (1490-1543) vezette, aki 1529 és 1543 között Kőszeg vára és városa élén állt. Jurisics az utazás idején horvát tudatú osztrák nemes ember volt, aki Habsburg szolgálatban vált közép-európai történelmi személyiséggé.13 Az akkor 40 éves Jurisics mind kora, mind korábbi feladatai szerint érett vezetőnek számított, aki a horvát végek főkapitányaként rendkívül hasznos tapasztalatokat szerzett a török ellenes védelmében. Tagja volt az alsó-ausztriai rendek felsőházának, majd a horvátországi török ellenes harcok főparancsnoka lett. Főszerepet játszott abban, hogy a horvát rendek 1527-ben I. Ferdinánd mellett döntöttek. Ezután a Flaum melletti Szentvid (Rika svetoga Vida, Fiume, Rijeka) kapitányává nevezték ki.14 Ugyanekkor a bécsi udvar Erdély főparancsnoki tisztségét is neki szánta, majd 1529-ben a délvidéki szolgálatai és az erődítési munkák finanszírozásai fejében a Habsburg zálogon lévő Kőszeg uradalma és városa zálogbirtokosa és kapitánya lett.15 Tárgyalási készsége, fellépése, alkata és persze jövedelme szinte arra predesztinálta, hogy kilépjen a diplomácia területére.

Így kapta feladatul Jurisics 1530-ban Augsburgban I. Ferdinándtól, hogy Joseph von Lamberg zu Schneeberggel egyetemben Konstantinápolyba menjen.16 Kuripesic őt nevezte meg a követség vezetőjének, felsorolta udvari címeit, köztük örökös királyi kamarási titulusát is.17

12 Kuripesió, 1530-1531. 2V. p.

13 Bariska István: Jurisics Miklós, 1490-1543. = Vasi Szemle, 2008. 6. sz. (továbbiakban: Bariska, 2008.)

703-720. p.

14 Bariska, 2008. 709. p.

15 Bariska, 2008. 710-711. p.

16 Kuripesic, 1530-1531. 2v-3. p.

17 Kuripesió, 1530-1531. 2". p.

21