Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Családi és közösségi ünnepek Vas vármegyében a 16-20. században - Katona Attila: "...a haza összes polgárának szabadságünnepe..." Fejezetek a szombathelyi március 15-ikék történetéből a 19. században
A beterjesztő Károlyi Gábor gróf (1841-1895) így érvelt: „Nem mint pártember beszélek, hanem mint magyar ember, és mint a magyar képviselőház tagja, kötelességemnek tartom ezen indítványt megtenni. Ha e házban ülünk most és tanácskozunk, ezt csak azért tehetjük, mert márczius 15-íke volt, (Igaz! ügy van! A szélső baloldalon) melyen az eszme diadalra jutott. Ennek révén ülünk itt, ennek révén ülnek itt a magyar felelős miniszterek. ”43 Bár javaslatához mások is csatlakoztak, így például Csanády Sándor, de érdekes módon Irányi Dániel (1822-1892), aki szintén szerepet vállalt a vitában, nem e nap szentségének adott hangot, hanem karácsony másnapjának. Nyilván sikertelenül. Amíg a függetlenségi hetilap gyakran ábrázolta úgy a helyzetet, hogy csak a vezetők felejtenek a nép nem, a kormány a rossz, a civilek pedig jók, továbbá kevés bagoly maradt, de a cél továbbra is teljes állami függetlenség,44 addig a kormánypárti liberális lap önkritikusan elismerte, hogy „...többé kevésbé mindenki opportunista íett...”,45’hiszen alig 10 helyen ünnepelték az országban márciust. Szombathelyen az őrálló Hübner-Zimmermann páros mentette meg az ünnepet, a hozzájuk csatlakozott 10-15 tekintélyes polgárral.46 A napi pártpolitikai harcok mindig képesek voltak felülírni az ünnep méltóságát. Apponyi Albert gróf (1846-1933) Nemzeti Pártjának szerveződése komolyabb témát adott a helyi sajtónak, mint a repetatív ünnepnap,47 sőt a helyzet odáig fajult, hogy a kormánypárti „Vasmegyei Lapok” figyelmeztette függetlenségi hetilapot, hogy március 15-ről nem emlékezett meg, és csak a pártalakulást taglalta.48 Az 1890-es években átalakult az ünnepi rítus és számtalan ponton megváltozott a nap jelentéstartalma. Nehéz lenne a fordulatot egyetlen esztendőhöz kötni, de szemmel láthatóan Kossuth Lajos születésének 90. évfordulója49 nemcsak egy ritkán látható helyi egységet kovácsolt ki, hanem mintát is adott a későbbi márciusi ünnepségek számára,50 még akkor is, ha ez a kívánság valójában csak 1894-ben teljesült. Az érdeklődés hektikussága azonban megmaradt, és a városi közönség részéről továbbra is meglévő érdek43 1 887. évi szeptember 26-ára hirdetett országgyűlés nyomtatványai. Képviselőházi Napló. XXI. köt. 382. p. 44 A jövő. = Dunántúl, 1891. márc. 15. 1. p. 45 A szolgaság napja. = VL, 1891. márc. 22. 1. p. 46 Talán félszázan voltak Scheck Ignác jó étkei mellett reggelig maradtak. Pártalakulás. = Dunántúl, 1892. márc. 20. 1. p.; A szolgaság napja. = VL, 1891. márc. 22. 1. p. 47 Pártalakulás. = Dunántúl, 1892. márc. 20. 1. p. 48 Válasz. = Dunántúl, 1892. márc. 13. 4. p. 49 1 892. szeptember 19-én, Kossuth Lajos születésének 90. évfordulóján a polgármester, dr. Török Sándor indítványára fellobogózták a házakat. Éhen Gyula fogalmazta táviratban üdvözölték a turini remetét. Jövőjében él a nemzet; de a múltból meríti erejét és lelkesedését. ... Boldog az, ki agg korának nyájas alkotmány, szorgos munkájának méltó jutalma gyanánt, derengni látja az imádott haza egén egy szebb jövőnek biztató hajnalát. De ezerszerte boldogabb az, ki munkabíró erejének teljességében, szellemei képességeinek ragyogásában virágzásnak indulni látja hazáját, nemzetét azon az utón, melyet ő jelölt ki, melyet ő egyengetett; melynek végcéljában elvégre is ama, minden szabad nemzetnek szent ideáljához vezet, melynek neve: függetlenség! ... nemzetünket jobb sorsa nem hagyta el. Visszanyertük alkotmányos szabadságunkat, visszanyertük szabad rendelkezési jogunkat. - Visszaadták a magyar nemzetet önmagának.... Ünnepeljük benned nemcsak Magyarország történelmének élő nagy alakját, a magyar nemzet nagy fiát; hanem egyúttal mint szombathely rendezett tanácsú városnak már évekkel ezelőtt egyhangú lelkesedéssel megválasztott díszpolgárát." 1892. szeptember 19-én este díszlakomát tartott a polgármester. Kossuth-ünnepet rendező bizottság tagjai Eredics Ferenc, a szabadelvű párt elnöke, Sövegjártó János, a Nemzeti párt elnöke, Hübner János, a függetlenségi párt elnöke, Török Sándor, polgár- mester, dr. Kronecker József, városi tanácsos, Bárdossy István, vármegye árvaszéki elnök és Éhen Gyula, a „Vasmegyei Lapok” szerkesztője voltak. = Szombathelyi Lapok (továbbiakban: SZL), 1894- ápr. 4. p. 50 A szabadság napja. = Vvm., 1893. márc. 19. 4. p.; Március 15-ének megünneplése. = VL, 1893. febr. 19. 2. p. 183
