Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

Családi és közösségi ünnepek Vas vármegyében a 16-20. században - Katona Attila: "...a haza összes polgárának szabadságünnepe..." Fejezetek a szombathelyi március 15-ikék történetéből a 19. században

jóvoltából megindultak e kezdeményezések.9 A „társadalmi” hagyománytermelés neuralgikus pontjának számított 1848 kultusza. Interpretációs lehetó'ségei, örökségének sokfélesége nemcsak a pluralizmust garantálta, hanem aktualizálható politikai feszültséget is.10

Még ma is hiányos március idusának átfogó, több társadalomtörténeti megközelítést is magába foglaló elemzése a dualista korszakban. A szimbolikus politizálást középpontba állító írások - Gero András11 és Gyarmati György12 - a komolyabb adatfeltárást mellőz- ve, inkább a nap eszmei üzeneteire koncentráltak és nem a rítusváltásokra. Különösen hiányos az országos és lokális kapcsolatok összefüggéseinek bemutatása, valamint a táji különbségeket taglaló írások száma. A napvilágot látott elemzések mennyiségi növekedésével előbb-utóbb talán lehetó'vé válik egy összehasonlító munka megalkotása is.

A hagyományos népi kultúra és a modem tömeges hagyomány termelés jellemzőit magán viselő ’48-as emlékezet egyik szervezőpontjává március 15-e vált, de rögvest hozzátesszük, hogy az 1890-es évekig, még két másik nap is fontos szerepet kapott, igaz nem egyenrangúan: október 6-a, és a kevésbé ismert augusztus 25-e, azaz Lajos napja. Március 15. története „... a nemzet szabadság napja ...”13 szubsztanciáját adja a formálódó dualizmuskori 48-as és Kossuth-kultusznak. így el- és szétválasztása inkább logikai és módszertani, mint racionális érvekre épült. E tanulmányban a napot a formálódó nemzetépítés szimbolikus pontjának láttatjuk, ahol a köré szervezett kultuszt a helyi politikai kultúra szerves részéként értelmeztük. Az általunk átnézett kortárs lokális sajtóanyagokból levont következtetésekben a hangsúlyt a rítusváltásokra helyeztük, és kevésbé az üzenetek - beszédek, pohárköszöntők, esetleges sajtócikkek - dekódolására. Nem megsértve a korabeli szereplőket és a zsurnalisztákat, de úgy ítéljük meg, hogy azok súlya korántsem bírt oly nagy jelentőséggel.

Az államilag kanonizált politikai ünnepek - kialakulásukat tekintve - több csoportba sorolhatóak. Egyrészt egyházi ünnepek formálódtak szekulárisabb tartalommal státus ünneppé, ilyen augusztus 20., másrészt az államot birtokló csoportok jelölhetek ki ünnepnapokat - millennium, Árpád nap -, amelyek politikai tartalommal bírtak. Az ünnepek lehettek repetitív jellegűek, azaz visszatérő naptári politikai megemlékezések, ahol az évek során egy, csak arra jellemző sajátos rítusrendszer alakul ki, és lehettek alkalmi jellegűek, ide sorolan- dóak a nagy évfordulók, megemlékezések, ahol már a kiválasztás is politikai tett volt.

Március 15. olyan ünnepnap, amely a korszakban csak haladt az állami jóváhagyás irányába. Erős függetlenségi jelentéstartalma miatt mindig felhasználható volt, akár az uralkodóval való szembenállásra, akár a tradicionális Elabsburg vagy Bécs, esetleg német- és oroszellenes magatartásra éppúgy, mint a nemzetiségek alárendeltségének a tu9 Hobsbawm, Eric: Tömeges hagyomány-termelés. Európa, 1870-1914. In: Hagyomány és hagyományalko- ^ tás. Szerk. Hofer Tamás, Niedermüller Péter. Bp., 1987. 127. p.

10 Tudnillik egyszerre foglalta magába a társadalom átalakításának programját, a polgári alkotmányosság megteremtését és a nemzeti függetlenség problematikáját. ’48 nevével ellentétében inkább 1849 programját, a teljes függetlenséget jelentette a korszakban, s szemmel láthatóan a kortársak is így értelmezték.

11 Még a rendszerváltás optimista hevületében, 1992-ben született Gerő András több kiadást is megért írása a napról, amely másfélszázadot tekintett át. Gero András: Március 15. In: Magyar polgárosodás. Bp., 1993. 397-415. p. Átdolgozott változata Vő: A nemzet születésnapja, március 15-e. In: Képzelt történelem. Fejezetek a magyar szimbolikus politika XIX-XX. századi történetéből. Bp., 2004- 163-180. p.

12 Gyarmati György: Március hatalma - a hatalom márciusa. Fejezetek március 15. ünneplésének történetéből. Bp., 1998. 19-44. p.

13 Jókai Mór: Forradalom vér nélkül. In: Ez volt március 15-e. Kortársak írásai a forradalomról. Közzéteszi Lukács Sándor. Bp., 1989. 30. p.

178