Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Családi és közösségi ünnepek Vas vármegyében a 16-20. században - Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye katolikus társadalmának alakulása három dualizmuskori ünnep tükrében
misére érkező tömegtől mintha felbolydult volna a város: „Közelről és távolról sereglettek össze a hívek, hogy az egyházmegye székhelyén üljék meg annak százados ünnepét. Estefelé a nép nagy tömegben hullámzott az utczákon, s mégis daczára e rendkívüli összegyülekezésnek a közcsend és a béke sem az nap, sem a következő napon egy pillanatra sem lett megzavarva."7 Augusztus 20-án reggel megszólaltak az előkészített mozsárágyúk. A templomok tele voltak gyónóval. 9 órára Zalaegerszeg városának küldöttsége is megérkezett, majd fél 10 előtt a vármegye házából nagy pompával díszes menet indult el: ez a megyei köztörvényhatósági ülésen kinevezett küldöttség, élén Takács Lajos főispánnal. A menetet a vármegyei huszárok szakasza zárta le, amely aztán - mintegy díszőrségként - a püspöki palota kapujában helyezkedett el. A főispán köszöntője után kinyílt a püspöki palota ajtaja, és 24 fehérruhás lány - a katolikus népiskola tanulói - vezetésével a papság az asszisztencia átvonult a székesegyházba. A székesegyház megtelt, a rendet az önkéntes tűzoltók tartották fenn. Az istentisztelet elején Kopsz János nagyprépost méltatta az egyházmegye addigi főpásztorainak működését, majd a Szabó püspök szentmisét celebrált, amelyen minden áldozót saját maga áldoztatott meg. A szentmisét követően délután 1 órakor díszebéd kezdődött a püspöknél, amelyre mintegy 64 főt hívtak meg, a két vármegye, valamint Szombathely és Zalaegerszeg egyházi és világi előkelőségeit. Szabó Imre a jeles alkalomból 100 forintot osztott szét a város szegényei között, valamint 50-50 forintot a szentmártoni (ma: Szombathely) és az óperinti hívek között, Szabó János jószágigazgató pedig 100 forintos alapítványt tett a városnál, azzal a szándékkal, hogy tőkéjéből város szegényei részesedjenek. „A százados ünnep lefolyása egyszerű, de méltóságos volt, zaj és tüntetés helyett komoly bensó'ség és az ünnep jelentőségéből kifolyó lelki öröm jellemzék minden egyes mozzanatot.”8 Szabó püspök a jubileumi ünnepség lefolyásával elégedett lehetett, hisz a fényes külsőségek közepette számos világi és egyházi előkelőség rótta le előtte tiszteletét mintegy jelezve, a katolikus egyház erejét és jelentőségét. Megfelelő volt a helyi és az országos sajtó visszhangja is.9 Mindezek mellett Szabó Imre püspököt még az a kitüntetés is érte, hogy szeptember 19-én a király részére, „az egyház, tanügy és jótékonyság terén szerzett kiválóbb érdemei elismeréséül” a Ferenc József-rend nagykeresztjét adományozta. A kitüntetés átadására az alkalmat nyilván egyházmegye nagy, évszázados jubileuma adta, de nem szabad elfeledkezni Szabó tényleges tudományos, irodalmi tevékenységéről, valamint a katolikus oktatás védelméről és támogatásáról.10 Az ünnepségen valóban jó alkalom kínálkozott arra, hogy mind világi vezetők, mind pedig más egyházak képviselői kiemeljék és felmagasztalják a Szabó Imre által képviselt, általunk „teljesítés politikájaként” jellemzett liberálisnak mondható egyházkormányzati irányt. A rendezvényről szóló tudósítások is igyekeztek a felekezeti békét, Szabó püspök szabadelvű mivoltát kihangsúlyozni: „Kellemesen tapasztaltuk, hogy más vallású polgártársaink házaik feldíszítésében siettek velünk versenyezni. Örvendetes jele ez * 3 8 9 10 A szombathelyi püspökség életbeléptetésének százados ünnepe. = VK, 1877. aug. 28. 1. p. Uo. Lásd Vegyesek. = Religió, 1877. szept. 5. 152. p Lásd Pál Ferenc: Az 1868-as törvény hatása a Vas megyei katolikus népiskolákra. = Vasi Szemle, 2009. 3. sz. 275-288. p. 129
