Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Családi és közösségi ünnepek Vas vármegyében a 16-20. században - Katona Attila: "...a haza összes polgárának szabadságünnepe..." Fejezetek a szombathelyi március 15-ikék történetéből a 19. században
KATONA ATTILA A HAZA ÖSSZES POLGÁRAINAK SZABADSÁGÜNNEPE...”' FEJEZETEK A SZOMBATHELYI MÁRCIUS 15-IKÉK TÖRTÉNETÉBŐL A 19. SZÁZADBAN 1867 februárjától az Andrássy-kormány kinevezésével, a kiegyezési törvények megalkotásával és az uralkodó megkoronázásával új lendületet vett a magyar államrendszer kiépítése és a magyar politikai osztály berendezkedése. Eló'bb a napi feladatok, elsősorban a polgári közigazgatás kiépítése kötötte le az elitek figyelmét, majd 1873 májusa után az államháztartás finanszírozásának a problémája.1 2 Az előállt válsághelyzetre a pártok fúzióval és Tisza Kálmán miniszterelnökségével találták meg „modus vivendi”-t.3 A kialakult politikai szerkezet által új lehetőségekkel gyarapodott a 19. századon végigvonuló nemzetépítés folyamata. A korabeli közszereplők szerint két markáns társadalmi alrendszerre hárult e feladat,4 egyrészt a közigazgatásra, másrészt az oktatáspolitikára. Az előbbi apostolának Grünwald Bélát tekintették,5 de a fiatal Éhen Gyula (1853-1932) első önálló brosúrájában is nyomatékot adott ezen elvárásainak.6 Az oktatás szerepe - eredményei láttán - idővel felértékelődtek.7 Természetesen a közművelődésnek/népnevelésnek is meg volt ebben a maga funkciója, például, színházak, médiumok, de ez a territórium jóval bizonytalanabbnak tűnt, nemcsak kiforratlan eszköztára, hanem tartalma miatt is.8 A nemzetépítés szorosan összefonódott a modern tömeges hagyományteremtés kínálta lehetőségekkel. Összhangban az európai trenddel, hazánkban is számos aktív csoport 1 Március 15-e Szombathelyen. = Vasvármegye (továbbiakban: Vvm.), 1896. márc. 8. 6. p. 2 Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története, 1711-1914. Egyetemi tankönyv. 2. jav. kiad. Pécs, 2010. 370-375. p. 3 Pölöskei Ferenc: A szabadelvű párt fényei és árnyai, 1875-1906. Bp., 2010. 134-138. p.; Kozári Monika: Tisza Kálmán és kormányzati rendszere. Bp., 2003. 243-257. p. 4 Beksics Gusztáv: Magyarosodás és magyarosítás. Bp., 1883. 54- p. 3 Grünwald Béla: Közigazgatásunk és a szabadság. Bp., 1876. 6-7. p. 6 ,A kormány kötelessége elsősorban az, hogy emelkedjék a pánszláv törekvések előállott veszélyének színvonalára; tűzze ki feladatuk ezek gyökeres kiirtását és igyekezzék Magyarország nemzetiségeit egy szilárd egységgé tömöríteni. A kormány kötelessége másodszor, törvényhozás utján oly intézmények létesítéséről gondoskodni, melyek eltéveszthetetlenül elősegítik az előbb jelezett czél elérését. Részemről pedig a jelzett czél elérésére határozottabb, hatalmasabb eszközt nem ismerek, mint az állatni közigazgatásnak a létesítését." - írta a liberális Éhen pamfletjében. Ehen Gyula: Hová jutunk? Szombathely, 1878.6. p.; Szarka László: Az 1868. évi nemzetiségi törvény és a politikai magyar nemzet fogalma. In: Vő: Szlovák nemzeti fejlődés - magyar nemzetiségi politika, 1867-1918. Pozsony, 1995. 22-23. p. 7 Kéri Katalin: Az 1879. XVIII. törvénycikktől a „Lex Apponyi”-ig. Adalékok a kötelező magyar nyelvoktatás történetéhez. In: Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. Főszerk. Hanák Péter. Pécs, 1997. 279. p. A kudarcok láttán, e téren a századfordulóra már megoszlottak a vélemények, míg a többség kitartott az említett alrendszerek egyértelmű sikere mellett, addig mások, például Kristóffy József eredményesebbnek ítélték a gazdasági fejlődés és az urbanizáció teremtette eredményeket. Cartledge, Bryan: Megmaradni. A magyar történelem egy angol szemével. Bp., 2008. 296. p. 8 Eötvös József: Felhívás a Népnevelési Egyletnek alakítására. In: Vő: Kultúra és nevelés. Bp., 1976. 330- 333. p. 177
