Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MINTÁUL SZOLGÁLHATÓ URALKODÓI UDVAROK - ERDÉLYI FEJEDELMI UDVAROK
confectumokat. Mivel ők szolgáltak fel a királyi asztalnál, természetesen később ettek, mint az uralkodó és asztaltársai. A lakomára eljövő 56 nő is hosszú asztalnál étkezett. Számukra 130 darab confectumnak való csészét utaltak ki, ezüstből valót. Az eddig említett asztalok mellett még három asztalnál ülők kaptak ezüstedényt: a magyar kancellár, a személynök és a császári és főhercegi kamarások asztalánál. A két előbbi asztal kerek alakú volt, akárcsak a még fennmaradó 11, amelyekhez 18 darab óncsészét rendeltek. Eszerint a különféle kísérők és követek már csak ónedényből ehettek ezen a lakomán. ERDÉLYI FEJEDELMI UDVAROK Az Erdély fejedelme címet elsőként Szapolyai János viselte 1559-től 1571-ig. Az őt követő Báthory István 1571-től erdélyi vajda, majd 1576-tól fejedelem, de ugyanakkor lengyel királynak is megválasztották. Helyette bátyja, Kristóf kormányozta Erdélyt vajdaként 1581-ig. Két évvel Báthory István 1586-ban bekövetkezett halála után Kristóf fia, Zsigmond lett a fejedelem. O többször lemondott, majd újra visszatért, utoljára 1602-ben. Bocskai István (1605-1606) és Rákóczi Zsigmond (1607-1608) rövid uralkodása után Báthory Gábor (1608-1613), majd Bethlen Gábor (1613-1629) következett. Ez utóbbi időszakot szokás Erdély aranykorának nevezni. Öt követték a Rákócziak fejedelemségei: I. Rákóczi Györgyé (1630-1648) és II. Rákóczi Györgyé (1648-1660). Őket ismét bizonytalanabb átmeneti korszak követte Rhédey Ferenc (1657-1658), Barcsay Ákos (1658-1660) és Kemény János (1661-1662) rövid uralkodása. Végül I. Apafi Mihály hosszú uralkodása következett 1661-től 1690-ig. A felsorolt erdélyi fejedelmek közül Bethlen Gábor, a két Rákóczi György fejedelem és Apafi udvaráról maradt fenn a legtöbb forrás.1327 A 16-17. századi Erdély viszonyait kutató Oborni Teréz állapította meg, hogy az erdélyi fejedelmi udvar jelentősen különbözött a korabeli itáliai és németországi udvaroktól. Úgy véli, ennek egyik fő oka, hogy Erdélyben az udvarnak a kialakítása egy időben zajlott az új állam szerveződésevei és egy új kormányzati rendszer kiépítésével. A Báthoryak idején már virágzó udvarról beszélhetünk, amely bizonyos vonásaiban erős itáliai hatást tükrözött. Bethlen Gábor ezt az udvart fejlesztette tovább és ő alakította ki az erdélyi udvar egyéni sajátosságait. Oborni hangsúlyozza, hogy a történettudomány még adós az erdélyi fejedelmi udvar komplex vizsgálatával, hiszen részletesebben csupán egy-egy fejedelemmel (Báthory Zsigmond, I. Apafi Mihály) foglalkoztak egy-egy résztémában (reprezentáció, udvar a városokban, udvartartás).1328 Jeney-Tóth Annamária szerint a magyar főúri udvarok is mintául szolgálhattak a Bethlen Gábor idején kiforró erdélyi fejedelmi udvarnak, mivel Bethlen Gábor udvarmestere, Csúti Gáspár előzőleg a Thurzó udvarban állt alkalmazásban.1329 1327 Malikat László: I. Rákóczi György gazdasági iratai, 1631-1648. Bp., 1954.; Udvartartás és számadáskönyvek I. Bethlen Gábor fejedelem udvartartása. (Házi Történelmünk emlékei) Közli Radvánszky Béla. Bp., 1888. 4-157. p.; Veress Endre: Báthory István lengyel király udvari számadáskönyvének magyar- és erdély- országi adalékai, 1576-1586. Bp., 1918. (Fontes Rerum Hungaricum/Magyar Történeti Források; III.); I. Apafi Mihály fejedelem udvartartása. 1. köt. Bornemissza Anna gazdasági naplói, 1667-1690. Közreadja: Szádeczky Béla. Bp., 1911. 1328 Oborni, 2011.5-6. p. 1329Jeney-Tóth, 2012. 85. p. 235
