Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MINTÁUL SZOLGÁLHATÓ URALKODÓI UDVAROK - ERDÉLYI FEJEDELMI UDVAROK
A fejedelmi udvar szerkezete, különös tekintettel az asztali szolgálattal kapcsolatos tisztségekre Az erdélyi fejedelmi udvar is felosztható a familiárisok és az őket kiszolgáló személyzet két különálló, de egyben összetartozó csoportjára. A familiárisok legrangosabb csoportját képezték az országos főméltóságok viselői, a tanácsurak, főemberszolgák. A rangban őket követő ifjak egy részét az erdélyi udvarban „bejáróknak”, más részét étekfogóknak nevezték. A bejárók a fejedelem körüli személyes szolgálatot látták el, napközben a fejedelem lakosztálya közelében kellett tartózkodniuk és kiszolgálni őt, éjszaka pedig ott kellett aludniuk. Az étkezés idején annak megkezdéséig, majd a gyümölcs beadása után „udvarolniuk” kellett, vagyis jelen kellett lenniük, azonban a fejedelem étkezése idején ők is saját asztaluknál ehettek. I. Rákóczi György idején a bejáró inasok közül egynek a fejedelem asztalánál kellett maradnia, hogy étkezés közben leszedje tányérját, és a tányértörlő inasoknak adja megtisztításra, majd újra beadja. Az étekfogók pedig az étkezésekkor szokásos feladatukat végezték: felhord- ták a konyhából az ételt, beadták a gyümölcsöt. A bejárók elöljárója a főbejáró volt, az étekfogóké Erdélyben is az asztalnok. Mindkét csoport közvetve a hopmes- ter (udvarmester) alá tartozott az asztali körüli és a konyhabeli szolgaszemélyzettel együtt. 1 330 Az étekfogókénti való szolgálat sikeres udvari karrier kiindulópontja lehetett a fejedelmi udvarban is.1330 1331 Az erdélyi fejedelmi udvarban nem mindig egyértelmű, hogy hány étekfogó szolgált. Báthory Zsigmond korában 11 étekfogó kapott fizettséget, élükön két „főbb” étekfogóval, ezenkívül 11 asztalnok működött két főasztalnok irányítása alatt.1332 Ez a felosztás különösnek tűnik, és más fejedelemek alatt nem figyelhető meg, hogy ennyi asztalnokot alkalmaztak volna. 1659-ben az akkori fejedelemnek1333 19 étekfogója és két asztalnoka1334 volt, a fejedelemasszonynak pedig négy-öt étekfogója és egy asz- talnoka.133’ I. Apafi Mihály fejedelemnek és Bornemissza Anna fejedelemasszonynak 1666-ban egyaránt 19-19 étekfogója volt. Előbbieket Cserei Farkas asztalnok, utóbbiakat Kassa Sándor asztalnok felügyelte. Ráadásul a fejedelem és a fejedelemasszony étekfogóit is külön pohárnok szolgálta ki.1336 Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György fejedelem özvegyeként tartott udvarában (1652) Vetési Sándor nevű asztalnok vezetése alá 16 étekfogó tartozott. Vetési fizetése 120 ft, az étekfogóké 80 ft volt.1337 Báthory Zsigmondnál a főasztalnok 10 lovasra kapott 43 ft 63 d fizetést, az asztalno- kok hat lovasra 23 ft-ot és 45 d-t, az étekfogók négy lovasra 17 ft-ot, a főbb étekfogó két lovasra 6 ft-ot.1338 1330 Koltai, 2001. 26-27. p. 1331 Jeney-Tóth, 2012. 101. p. 1 332 Merényi, 1894c. 112-113. p. 1 333 Az összeírásból nem derül ki, hogy melyik fejedelemről van szó, Barcsay Ákosról vagy II. Rákóczi György- ről. MNL OL a gyulafehérvári konvent MNL OL-ban lévő anyaga. XVII. század. 125/a. 133"J Név szerint Bánffy Gábor és Czerminyi Zsigmond. 1,3^ Buda Sándor. 1336 Szilágyi, 1894- 558-559. p.; Thallóczy 26 fejedelmi és 16 fejedelemasszonyi étekfogóról tud, de nem derül ki, hogy honnan veszi adatait. Thallóczy, 1878. 425-426. p. 1337Szilágyi, 1872. 97. p. 1338 Merényi, 1894c. 112-113. p. 236
