Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MINTÁUL SZOLGÁLHATÓ URALKODÓI UDVAROK - A HABSBURG-HÁZBELI MAGYAR KIRÁLYOK UDVARA
A Habsburg-udvarok társadalmi szerkezetéről, mindennapi életéről több monografikus feldolgozás is született már.129' Elsősorban I. és II. Ferdinánd, I. Miksa és II. Rudolf udvarából közöltek adatokat, így mi is ezekről írunk. Nem célunk a Habsburg-udvar étkezési szokásainak teljes bemutatása, csupán annyit szeretnénk felmutatni belőle, hogy össze lehessen vetni a magyar főúri udvarokkal. Az asztali szolgálattal kapcsolatos tisztségek a Habsburg-udvarban A Habsburg-udvar stuktúrája évszázadokig az I. Ferdinánd által 1527-ben kiadott első rendtartására épült és nem sokat változott.1298 Az étkezéssel kapcsolatos teendők, így egyrészt az élelmiszerek beszerzése, tárolása és elkészítése, kiosztása, másrészt az étkezés ceremóniájának levezénylése a főudvarmester (Obersthofmeister) feladatkörébe tartoztak. A tényleges, közvetlen felügyeletet azonban helyetteseik látták el: az uralkodó nyilvánosan étkezéseinek asztali ceremóniájával összefüggőeket a főistállómes- ter (Oberststabelmeister), az ételkészítéssel kapcsolatosakat pedig a főkonyhamester (Oberstküchenmeister).1299 A főistállőmester, közvetve pedig alárendeltje, az istállómester (Stabelmeister) alá voltak beosztva az étekfogók (Truchsesse), a pohárnokok (Mundschenk), a Panatierek, a szeletelők (Fürschneider, vagy más néven Vorschneider) és a 17. század első felétől az asztalvetők (Tafeldecker).1300 A 16. század második felében folyamatosan nőtt a Habsburg-udvar és azon belül az asztali szolgálatot végzők létszáma. A tisztségek egyre inkább puszta címmé váltak. Ezért a 17. század elején uralkodó II. Ferdinánd (1619-1639) már megkülönböztette a valóságos (wirklich) szolgálatot végzőket a címzetesektől. Ami a pontos létszámokat illeti: az étekfogók (Truchsesse) száma I. Ferdinánd (1529-1564) idején 8 és 13 között váltakozott,1301 I. Miksa korszakában 22, II. Rudolf uralkodása elején (1580) már 25, a periódus végén (1612) pedig már 77-en voltak.1302. Ezek közül feltehetőleg csupán négyen végeztek tényleges szolgálatot az udvarban, legalábbis II. Ferdinánd már csak négy valóságos (wirklich) étekfogót tartott. Az étekfogók számához hasonlóan a pohárnokok (Mundschenk) száma is egyre nőtt: a kezdeti (1527)’303 öt-hétről 19-re (1612).1304 II. Ferdinánd udvarában viszont három valóságos (wirklich) pohárnokról tudunk, akik közül mindig egy volt szolgá1 “2' A teljesség igénye nélkül, csak a könyvben használtak: Fellner-Kretschmayr, 1907. - Tomas Fellner, Heinrich Kretschmayr: Die österreichische Zentralverwaltung. Abt. I. Von Maximilian I. bis zur Vereinigung der österreichischen und böhmischen Hofkanzlei (1749). Bd. 2. Aktenstücke 1491-1681. Wien, 1907. (Veröffentlichungen der Kommission für neuere Geschichte Österreichs; 6.); Jaroslava Hausenblasová: Der Hof Kaiser Rudolfs II. (Fontes Históriáé Artium IX) Prága, 2002.; Ferdinand Mencik: Beitrage zur Geschichte der kaiserlichen Hofamter. In: Archiv für Österreichische Geschichte. 87. Wien, 1899. 447- 563. p.; Karl Vocelka: Rudolf II. und seine Zeit. Wien-Köln-Graz, 1985.; Jemen Duindam: Vienna and Versailles. The Courts of Europe’s Dynastec Rivals, 1550-1780. Cambridge, 1993. 1298 Fellner - Kretschmayr, 1907. 100-126. p. 1299 Hausenblasova, 2002. 67. p.; Mencik, 1899. 471. p. 1300 Hausenblasova, 2002. 67. p. 1301 Fellner-Kretschmayr, 1907. 159., 186. p. 1302 Hauenhlasova, 2002. 67. p. 1303 Fellner-Kretschmayr, 1907. 150., 159., 186. p. 1304 Hausenblasova, 2002. 131. p. 226
