Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MINTÁUL SZOLGÁLHATÓ URALKODÓI UDVAROK - A MOHÁCS ELŐTTI MAGYAR KIRÁLYI UDVAROK
ongaresco) nevezett kovászos kenyér nyert teret az olasz kenyérrel és zsemlével szemben. Volt azonban olyan fogyasztási szokás is, amin változtatott Beatrix érkezése: nem sokkal Budára költözése után ugyanis a király hívására sajtkészítő mesterek érkeztek Szicíliából, Itáliából és Franciaországból. A sajtkedvelő királyné az általuk készített sajtok mellett örömmel fogadott ajándékba különleges sajtokat. Valentini Caesar, Estei Herkules ferra- rai herceg ügyvivőjének felesége ezért is küldött ajándékba húsz hatalmas pármai sajtot, amit a királyi pár örömének jeléül már érkezése napján megkóstolt.1287 A sajtot egyébként általában utolsó fogásként a gyümölcs társaságában adták fel étkezésekkor az asztalokra. A királyi udvar gyümölcsfogyasztásáról is csak néhány adatunk van. Ezek közé tartozik, hogy Mátyás király a gyümölcsök közül a Kassa környékén termo' „kormos” almát szerette, ezért Bárczay János egri kanonok ilyen fajta alma küldését kéri a Kassán lakó bátyjától.1288 Azt is tudjuk, hogy a ferrarai udvarral fenntartott kapcsolat nemcsak a királyi udvar angolna ellátását biztosította, hanem a gyümölcs- és zöldségtermesztést is fellendítethették. Legalábbis erre következtethetünk abból, hogy Eleonora hercegné dinnye-, saláta- s egyéb zöldségmagvakat is küldött, feltehetőleg Beatrix kérésére, aki a számára otthoni ízeket próbálta a budai udvarban is meghonosítani.1289 A Hunyadi Mátyást követő király, a Jagelló-házból való II. Ulászló uralkodásának étkezését meghatározta az államkincstár üressége. A befolyó királyi jövedelmek összege drasztikusan lecsökkent, így idó'nként még az udvar élelmezése is gondot okozott. Jól példázza a nép emlékezetében a gyengekezű királyról fennmaradt képet a lacikonyha elnevezésének mondája. Eszerint a király, amikor kiürült az éléskamrája, a piacokon felállított sátrakban működő konyhákból hordatott magának ételt, ezért a nép elnevezte e vásári konyhát lacikonyhának.1290 Az 1494/1495-bői fennmaradt számadástöredék1291 alapján csak olyan általános, nem egyedi jellegzetességet mondhatunk el II. Ulászló udvarának étkezéséről, hogy a húsok közül marhahúst, sertést és juhot fogyasztottak előszeretettel, illetve hogy emellett - királyi rangjához méltóan - vadhúsokat (szarvast, őzet, vaddisznót) és szárnyasokat is. A halakat királyi birtokok halastavai szolgáltatták. A sajtok közül a parmezánt kedvelte nagyon. A gyümölcsök közül gránátalma, narancs, füge biztosan került az asztalára.1292 A hazai borok közül természetesen II. Ulászló is a szerémi fehéret részesítette előnyben. Esküvőjére is 100 hordónyit rendelt belőle a kalocsai érsektől, a mindennapi szükségleteit pedig a szerémi bortized bérléséből biztosították. A külföldiek közül az aszú szőlőből készített fűszeres csemegebort, a malvasiait kedvelte leginkább.1293 II. Lajos uralkodása idején nem javult a kincstár helyzete. A királynak annyira nem volt saját ellátására sem pénze, hogy az 1518. évi bácsi országgyűlésen a rendek úgy döntöttek, megpróbálnak közvetlen úton gondoskodni a királyi konyha fenntartásáról, 1287 Csánki, 1884. 651. p. 1288 A Magyar Történelmi Társulat 1869. májusi ülésén Radvánszky Béla mutatta be Bárczay Jánosnak Bu- dáról bátyjának írt azon levelét, amelyben kormos almát kér. Magyar Történelmi Társulat: 1869. május 5-iki választmányi ülés. Sz 3. (1869) 5. sz. 326. 1289 Nyári, 1872. 364. p. 1290 Ortutay, 1980. 382. p. 1291 Engel, 1797. 17-181. p. 1292Fógel, 1913. 138-139. p. 1293 Fógel, 1913.139. p. 224
