Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS TÁRGYAI: AZ ÉTELEK
Mennyiségek. Thurzó udvarában januárban összesen 64 vödör594 lencsét és 30 vödör borsót főztek meg. Egy-egy ételhez többnyire 6 vödör lencsét és 10 vödör borsót használtak fel. Csejtén általában 2 icce (1,9 1) borsóból illetve lencséből készítettek ételeket. Gyümölcsök 20. Ezentúl gyümölcsre, cukorra s confectre, szép friss piskótára, lictáriomra, meggyre, marcapánszeltekre, körtvélyre s almára, narancsra, citromra, pomagránátokra s cifráit salátára 21. Igen gondunk légyen, s ki mit miként tégyen az ezüstcsészékre, találhatunk dinnyét s cseresznyét, berkenyét, s tegyünk szert eperre, olasz gesztenyére, megért nyers fügére, barackra, szőlőre, 22. Bagócaborsóra, somra, naspolyára, szilvára, egresre, zöldhajú dióra, héjas mandolára, málnára, szederre, oltott barkócára, veres mogyoróra s apró ribezlired95 Koháry a képzeletbeli lakomája fontos beszerzendői között sorolja fel ezt a sokféle gyümölcsöt. A zöldség mellett ugyanis a gyümölcs is fontos szerepet töltött be a korabeliek táplálkozásában. Míg azonban a zöldség fogyasztása az étrendekben is tetten érhető', a gyümölcsé nem, mivel, bár az étkezések utolsó fogása mindig gyümölcs volt, de az étrendekben csak a konyhában készült, fó'zött-sütött ételeket jegyezték le, a frissen felszolgált gyümölcsöt nem. Egyedül a szakácsok számára javasolt menüsorokban írták fel utolsó fogásként a gyümölcsöt. így a 16. századi szakácskönyvtöredékben található úr számára ajánlott menüben az utolsó, hetedik fogásként egy nagy tálra való gyümölcsöt ajánlottak.’96 Ha az étrendek a gyümölcsfogyasztás tekintetében nem is nyújtanak megbízható képet, más típusú források alapján feltárható a gyümölcs kiemelkedő' szerepe, és bemutathatok azok a gyümölcsfajták, amelyek már akkor is kedveltek voltak. Ilyen források például a városokban, fürdőhelyeken való tartózkodásukkor vásárolt javak listája, a várak és kastélyok leltárai, valamint a levelezések. A leltárakban nemcsak gyümölcsös kerteket, gyümölcsfákat írtak össze, hanem nagy mennyiségű nyersen eltett és aszalt gyümölcsöt is. A főurak városi vagy fürdőhelyen való tartózkodásakor készült számadásokból pedig az derül ki, hogy napi rendszerességgel vásároltak valamilyen gyümölcsöt. Gyümölcsös kertekben főleg almát, körtét, meggyet, szilvát, barackot, diót, cseresznyét és dinnyét termeltek. A gazdasági utasításokban többnyire külön figyelmeztették a gazdasági tiszteket a gyümölcsös kertek gondozására, hogy mind az udvar szükségére, mind eladásra elég és jó minőségű gyümölcs teremjen. Ennek érdekében a legtöbb udvarban kertészt is fogadtak, de a főúri asszonyok maguk is szívesen kertészkedtek. A magyar gyümölcsök messze földön híresek voltak, és ennek köszönhetően a külföldiek 594 Vödör, hydria, idrian, urna, Eimer. Igen változó mértéket jelent, mivel Galgócnak (Nyitra vármegye), illetve környékének nem ad meg Bogdán pontos mértéket, így csupán megközelítőleg határozható meg. Egy vödör 7,76-53 liter. Bogdán, 1987. 93. p. 595 Koháry, 2000. 70. p. 596 Radvánszky, 1879b. 45. p. 112
