Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
a földbirtokosok alapítsanak törvényesen bejegyzett társulatot. A város és a birtokosok szerveződése között jogilag valóban bonyolult és ellentmondásos helyzet állt fenn, amely összeférhetetlenségi kérdéseket is felvethetett. Az Érdekeltség vezetőinek többsége ugyanis a közgyűlésben szavazati joggal bíró képviselők közül került ki, sőt egyesek a városrész megnyitására kiküldött bizottság tagságába is tartoztak. A nyilvánvaló személyi összefonódások, és a háttérben meghúzódó üzleti érdekek ellenére a földbirtokosok és a város érdekeinek szerencsés találkozása révén a vállalkozást nem érte kritika, erkölcsi, törvényességi aggályokat senki sem vetett fel.322 A Szombathelyi Utcanyitási és Rendezési Társulat 1893. május 7-én alakult meg, 15 taggal. Elnökül dr. Károlyi Antal alispánt választották, a vezetőségben helyet kapott Eredics Ferenc, Nagy Jenő, Rudolf Alajos, dr. Szakács Manó, Trümmer János, Ungár Zsigmond, és Wälder Alajos. Az előbbieken kívül az alapító tagok közé tartozott még Gager Károlyné, Cziffrák Nép. János, Stirling Ede, Rechnitzer Salamon, Hainzmann János, a Legáth testvérek és a Graz-i Első Sörgyár Rt. Az utcanyitás ügyeinek intézésére korábban létrehozott városi bizottság ugyanekkor beszüntette munkáját. Az alapszabály kimondta, hogy az alapítók egyetlen célkitűzése az utcanyitási tervek kivitelezése, s annak befejeztével a társulat feloszlik. A város közgyűlése kötelezte a társulatot, hogy számadásait évente nyújtsa be ellenőrzésre, hogy működése garantáltan a közérdeket szolgálja és a „magánnyerészkedés” lehetősége kizárható legyen. A társulat tevékenységét a városi tanács felügyelte, ezzel megvalósult a város érdekeinek képviselete és védelme, illetve a magánszemélyek kezdeményezéseinek hatósági kontrollja.323 A társulat megalakulása után hamarosan tényleges előrelépés történt az ütemtervben első helyre rangsorolt, római kettes számot viselő sugárút megnyitásának ügyében. A legfőbb problémát e vasút felől érkező út belvárosi becsatlakoztatása jelentette, a kijelölt helyen álló két Kőszegi utcai lakóház miatt. Az eredeti tervek szerint mindkét házat meg kellett volna vásárolni, és lerombolva 12 m szélességben megnyitni az utcát. A társulat erejéből azonban csak a Kőszegi utca 22. szám alatti, ún. Braun-féle ház megszerzésére futotta.324 Mivel ez a telek a tervben meghatározottaknak megfelelően egymagában is pontosan 12 m széles volt, a város elfogadta azt a módosítást, hogy az új utca tengelyét ennek a házhelynek a vonalába helyezzék, s ezzel a jelentéktelen módosítással végre valóra váljon a rég óhajtott cél, hogy „a város jól felfogott érdekéből... a felette hosszú kőszegi utcza megszakittassék, s ekként a vasuthozi közlekedés megkönnyittessék."325 1 893 májusában a ház lerombolásával a Kőszegi utca zárt házsorát áttörték, majd fél évvel később átadták a forgalomnak a Gyöngyösön átívelő fahidat is. Az állomás irányába így szabaddá vált a közlekedés, a városrész tengelyét képező sugárút megnyílt.326 322 VaML Szvk. Kjkv. 40/1892., 64/1892., 65/1892., 19/1893., 20/1893.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 38/1895.; VaML SZUT ir. jkv.; Az utczanyitás. = Vvm., 1892. jan. 17. 6. p. 323 VaML Szvk. Kjkv. 20/1893.; VaML SZUT ir. jkv.; Az utczanyitási és rendezési társulat. = Vvm., 1893. máj. 14. 4. p. 324 VaML Szvk. Kjkv. 40/1892., 20/1893., 58/1893., 11/1894-, 39/1895.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 38/1895.; VaML SZUT ir. jkv.; Az utczanyitás. = Vvm., 1892. jan. 17. 6. p. 325 VaML Szvk. Kjkv. 20/1893. 326 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 38/1895.; Az utczanyitási és rendezési társulat. = Vvm., 1893. máj. 14. 4. p.; Bauer, 1934- 17. p. 122
