Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
A Stell Kálmán utca története (1893-1918) Ahogy Budapest világvárosi arculatának megteremtésében meghatározó szerepet játszott a reprezentatív Andrássy út, ugyanígy döntő jelentőséggel bírt Szombathely nagy- városias képének kialakításában a helyi sugárút. A fővárosi modell inspiráló hatására kialakított sugárút - bár a példaképhez viszonyítva szerényebb méretekkel, provinciá- lisabb és foghíjasabb formában valósult meg - szombathelyi viszonylatban valóban impozánsan hatott. Az utcát - a pesti példát követve - egy helyi kötődésű, de országos tekintélyű politikusról, későbbi miniszterelnökről, a város stratégiai törekvéseit több alkalommal is hathatósan támogató „patrónusról”, Széli Kálmánról nevezték el. A Széli Kálmán sugárút többet jelentett a város életében, mint egy egyszerű utca. A településre látogató idegenek itt szerezték első benyomásaikat Szombathelyről, amint a vasút irányából megközelítették a belvárost. Ezen az útvonalon haladt végig a villamosvasút is, miáltal a nagy forgalmú utca még frekventáltabb helyzetbe került; egyfajta kirakattá vált a külvilág felé. A városvezetés ezért tudatosan is igyekezett elősegíteni a helyi polgárság elvárása szerint Szombathely nagyvárosias képét erősíteni hivatott utca kiépülését. A kortársak büszke öntudattal tekintettek a sugárútra, amely szemükben a város erejét, töretlen fejlődését, a jövőbe vetett hitet testesítette meg. Mindeközben hiányosságait alig vették észre. A Széli Kálmán utca, mint a város dualizmus kori látványos növekedésének tengelye, a korszak szimbólumává vált.327 A sugárút a maga 792 m-es hosszúságával, 20 m-es szélességével, 5600 öl2-es alapterületével az összes korabeli utca közül a legnagyobb, legimpozánsabb útvonal volt, amelyet 1894-ben vettek fel hivatalosan az utcajegyzékbe.328 Az utca belvárosi kiindulási pontjánál eredetileg egy parkosított tér feküdt (13. kép), amelyet 1899-ben a felépítendő új színház helyszínének jelöltek ki. Később, mivel a városnak a kulturális intézmény létesítéséhez nem állt rendelkezésére elegendő forrás, a telket eladták, és 1916-ra felépítették a ma is álló, kissé túlméretezett tömegű szállodaépületet. Az utca keleti vége eredetileg a Déli Vasút vöröstéglás lakóházaihoz, illetve az „indóház” épületéhez ért ki. Az 1901-ben átadott új állomás azonban vasútforgalmi okok miatt nem a Széli Kálmán, hanem a Szelestey László utca tengelyébe került, s ezzel a sugárút elvesztette a hangsúlyos, városképileg hatásos záródás lehetőségét.329 Az utca belvárosi bevezető szakaszának összefüggő házsorát a Gyöngyös-patak, illetve a mellette elterülő park szakította meg. E zöldterület létesítésének eszméje eredetileg - mint már említettük - valószínűleg Horváth Boldizsártól származott. A politikus elképzelése szerint a park a belváros határától a Gyöngyös-patakig húzódott volna. Az utcanyitási tervek is számoltak a térségben egy 8800 öl2-es közkert kialakításával, de ekkor már a pataktól keletre eső részen. Az utcanyitási társulat rendkívül fontosnak tartotta az új zöldterület létesítését a parkokban szegény Szombathelyen, ezért 1895-től kezdve egyre türelmetlenebbül sürgették a városvezetést a szükséges kisajátítások meg327 Vö. VaML Szvk. Kjkv. 23/1894.; Bodányi, 1910. 10. p.; Fehér Károly, 1927. 42. p.; Károlyi - Szentléleky, 1967. 87. p.; Kalocsai, 1997d. 436-438. p. 328 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 72/1893.; VaML Szv. MH Műsz. ir. 8. dob. Utcany. r.; VaML Szvk. Kjkv. 44/1894.; Bodányi, 1910. 48. p. 329 VaML Szvk. Kjkv. 79/1899.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 102/1903.; VaML Szv. MH lg. ir. 169/1915.; Balogh, 1898. 132. p.; A pályaudvar megnyitása. = Vvm., 1901. okt. 20. 9. p.; Brenner, 1959. 44-, 48. p. 123
