Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
hítésére egy tisztviselői telepet, kertes-családiházas lakóövezet kívántak létesíteni. A kisebb városrésznyi területre vonatkozóan a kérvényezőit elkészíttették az utcahálózat terveit is.251 Az Építési Bizottság véleményezése után a közgyűlés megadta az elvi engedélyt az utcák megnyitására „hogy Szombathely város déli részének további fejlődését előmozdítsa, s hogy a városban lakó tisztviselőknek a lakáskérdés megoldásánál segédkezet adjon, s egyúttal... iparosainak megélhetését az építkezések folytán várható munkálatok által megkönnyiste.”252 A tervek között szerepelt a Dél utcának a Torna utcával történő, már 1871 óta napirenden szereplő összekötése. Az ehhez szükséges kisajátítási eljárás kezdeményezését átvállalta a város, mivel ez magánszemélyeknek a korabeli törvények szerint nem állt jogában. A költségeket azonban a kérvényezőknek kellett állniuk. A város kötelezte a két vállalkozót, hogy az utcákat a tervek szerinti szélességben nyissák meg, és a terület alacsony fekvésére tekintettel az előírt magassági szintre töltsék fel, hogy a csatornahálózat erre a városrészre is kiterjeszthető legyen. A kérvényezőket kötelezték, hogy a csatorna és vízvezetéki hálózatot a mérnöki hivatal tervei alapján és ellenőrzése mellett, de saját költségen építsék ki. Az új utcák karbantartásáról és világításáról egészen addig kellett gondoskodniuk, amíg a kétoldali együttes utcahossz 4/5 részben be nem épült. Ezután az utcák a város tulajdonába és kezelésébe kerültek, a közművesítési költségek visszatérítése mellett.253 Az új negyed egységes kiépülése érdekében rögzítették a házhelyek szélességét, 50%-ban maximálták a telkek beépíthetőségét, és meghatározták az egyes utcák kiépítésének egymás utáni sorrendjét is, hogy „az egészségre ártalmas túlzsúfolt építkezés megakadályoztassék", s „a szétszórt építkezés”254 elkerülhető legyen. A 24-132 öl2 nagyságú terület utcahálózatának végleges kiosztását a kérvényezők a városi mérnöki hivatallal folytatott hosszas egyeztetések után készíttették el. A városrészre - a korábbi gyakorlattól eltérően - nem erőltettek egy merev ortogonális rácsot, hanem változatosabb városképi hatást nyújtó, esetenként törtvonalú, egymást gyakran hegyes- vagy tompaszögben metsző utcák, illetve háztömbök rendszerét jelölték ki. A déli irányba legyezőszerűen szétnyíló térséget a két oldalról határoló Vízmellék és Rumi utcák irányával megegyező futású utcák tagolták. A Vízmellék utcával párhuzamosan haladt a már meglevő Hold (1946-tól Móricz Zsigmond) utca, valamint az attól keletre kijelölt II.-es számú, 1946-tól Tóth Árpád, és IV-es számú, 1946-tól Vajda János nevét viselő utca. A Rumi utca vonalát a III. számú (1946-tól Balassi Bálint utca) követte. Ezeket a belváros felől lefutó utcákat keresztezte a törtvonalú I. számú útvonal (1946-tól Babies Mihály utca). Az utcák szélességét 16 és 13 m-ben határozták meg, a városrészt délről határoló Lebuj utca tengelyét délebbre helyezve és vonalát kiegyenesítve, 20 m szélességben kívánták megnyitni. A telep kiépülése, ennek következtében az utcák fokozatos megnyitása elég vontatottan haladt. Először a térség nyugati peremén, a már leginkább beépült Hold utcában szaporodtak a házak, de a lakónegyed csak az 1. világháború utáni években kezdett kiépülni.255 251 VaMLSzvk. Kjkv. 54/1909.; Tisztviselőtelep Szombathelyen. = Vvm., 1909. ápr. 23. 2. p. 252 VaML Szvk. Kjkv. 54/1909. 253 VaML Szvk. Kjkv. 54/1909., 127/1909.; VaML Szv. MH lg. ír. 200/1919. 254 VaML Szvk. Kjkv. 54/1909. 255 VaML Szv. MH lg. ír. 200/1919.; Tisztviselőtelep Szombathelyen. = Vvm. 1909. ápr. 23. 2. p.; Feiszt, 1995. 13., 48., 70., 74. p. 98
