Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK A DUALIZMUS KORI VÁROSFEJLŐDÉS ELŐZMÉNYEI Szombathely újkori városépítés-történetében az 1777. évi püspöki székhelyi rangra emelés nyitott új fejezetet. Az egyházmegye első püspöke, Szily János, több évtizedes energikus munkával impozáns székesegyházat, és egy egész egyházigazgatási központot teremtett. A barokk jegyében zajló építkezések következtében a városkép, az épített környezet minőségi átalakuláson ment keresztül. A folyamatosan gyarapodó népességű város területe a 19. század első feléig jelentősen nem növekedett, inkább csak betömörödött a beépítettség.167 A hat-hét utcás püspöki mezőváros erődítményeit a 18. század végén bontották el, ezzel Szombathely megszabadult a városfalak szorításától. A 19. század első felében a kivezető országutak mentén megindult a lassú terjeszkedés. Az egykori falak helyén, a település északi és déli peremén egy-egy új utca született. Az északi oldalon az Új utca kezdett kiépülni, a délin - nagyjából az előzővel párhuzamos irányba futva - a Hosszú utca. A 19. század közepére egy sűrűn beépített, horizontálisan zárt, kompakt városszerkezet alakult ki, amely mezővárosi mivolta ellenére sem hasonlított a szétterülő alföldi településekhez, inkább a nyugat-európai várostípussal állt rokonságban. A városközpontnak sajátos hármas térrendszere alakult ki, a Templom tér az egyházi, a mai Berzsenyi Dániel tér a vármegyei, a piactér a városi adminisztráció központjaként funkcionált.168 VÁROSNÖVEKEDÉS A DUALIZMUS KORÁBAN A dualizmus időszakában Szombathelyen látványos területi expanzió bontakozott ki, összefüggésben a gyors demográfiai növekedéssel. A felduzzadt népesség, illetve a zsúfoltság következtében a lakások és építési telkek iránti kereslet fokozódott. A belváros nagyfokú beépítettsége miatt az igényeket csak a külterületek felé irányuló terjeszkedéssel, új utcák, sőt városrészek megnyitásával lehetett kielégíteni.169 A dinamikus lélekszám-emelkedési ütemnél is gyorsabban zajlott le a település horizontális széttterülése. Szombathely lakó-, ipari-, közlekedési- és zöldterületei 1850-ben 40 ha-t, 1910-re már 156 ha-t tettek ki. A város az 1880-as években magába olvasztotta a közvetlen szomszédságában fekvő Óperint és Szentmárton községeket, 1907-ben pedig már a távolabb eső Gyöngyösszőlős és Kámon községek Szombathelyhez csatolásának terve is felvetődött. A külterületeken zajló turbulens növekedéssel ugyanakkor éles ellentétben állt a városmag változatlansága. A dualizmus időszakában - a vidéki magyar városok többségéhez hasonlóan - a szombathelyi belvárost nem érte drasztikus szerkezeti 167 Csapó - Kocsis, 2006. 17. p. 168 Tóth J., 1943. 199. p.; Brenner, 1959. 136., 158. p.; Heckenast, 1964. 493. p.; Károlyi - Szentléleky, 1967. 56., 68-69. p.; Horváth, 1969. 590. p.; Csapó - Kocsis, 2006. 15-19., 28. p. 169 VaML Szvk. Kjkv. 118/1900.; Egy szó a maga idejében. = VL, 1870. jún. 12. 1. p.; Városunk lakás-viszonyairól. = VL, 1878. aug. 22. 1. p.; Utczanyitási mozgalom. = Vvm., 1897. jún. 24. 6. p. 66
