Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)

VÁROSFEJLESZTÉS, VÁROSSTRATÉGIA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÜZDELMEK @43

A közbizalom az 1. világháború előestéjén Kiskos Istvánt jutatta a polgármesteri székbe. A politikus székfoglalójában részletekbe menő ambiciózus programot hirdetett. Továbbra is a prioritások közé sorolta a város pénzügyeinek rendezését, és a függő adósságok törlesztéses kölcsönné alakítását, de a megoldást elődjével ellentétben nem annyira a takarékoskodásban, mint inkább a bevételek növelésében látta. A fővárosi példát követve a községi adók helyett új jövedelmi források megteremtésével kívánta helyreállítani a költségvetés egyensúlyát. E célból szükségesek látta a gázgyár, a villamos mű, és a temetkezési vállalat községi kezelésbevételét. Emellett először vetette fel Szombathelyen a telekérték-emelkedési adó bevezetésének lehetőségét, amely az utcanyitások, közműtelepítések révén a tulajdonosoknál realizálódó hasznot csapolta volna meg a városi kassza számára. Aktívabb politikával kívánt fellépni a gyártelepítések előmozdítása és az idegenforgalom fellendítése érdekében. Különös figyelmet szentelt a köztisztaság kérdésének és a csatornahálózat fejlesztésének. Az új közvágóhíd, a mesterséges jéggyár és a városi tejcsarnok létrehozását is a rövid időn belül megoldandó kérdések közé sorolta. A település lehetséges jövőbeli fejlődési irányát is szem előtt tartva a rendezési tervet a várossal összeépült Kámon és Gyöngyösszőlős községekre is ki kívánta terjeszteni. Programját a szociális és oktatási feladatok összefoglalásával zárta, kiemelve a szegénygondozás ügyét, valamint a polgári leányiskola, a felső kereskedelmi iskola és egy új községi iskola építésének szükségességét.165

A nagy tervek kivitelezését azonban az 1. világháború kitörése ellehetetlenítette. A városnak rendkívüli erőfeszítéseket kellet tennie a lakosság ellátása érdekében, a közélelmezés, a hadba vonultak árváinak és hozzátartozóinak segélyezése terén. Csak a legszükségesebb beruházások kivitelezésére, közegészségügyi és közellátási intézmények - jéggyár, sertéshízlaló telep, húspároló üzem - létrehozására futotta az energiából. A polgármester maga is beismerte, hogy szép terveiből nem sok valósult meg, mert a szociális ügyek lefoglalták a vezetőség munkáját és anyagi erejét. A város eközben tudatos ipartelepítési propagandába kezdett, és újabb nagy hitelfelvételektől sem riadt vissza a stratégiai céljainak megvalósítása érdekében, ami tovább fokozta az eladósodást. Az aktív város modellje, a merész hitelfelvételek és beruházások Éhen Gyula korszakát idézték, de ezúttal sokkal érzékelhetőbben emelkedtek a lakosságra nehezedő adóterhek, és az eladósodás mértékének kezelhető szinten tartása egyre kevésbé tűnt megvalósíthatónak.166

165 VaML Szvk. Kjkv. 1914. május 20-ai közgy.

166 VaML Szvk. Kjkv. 111/1914., 31/1915., 32/1915., 36/1915., 1915. dec. 18. nap. el. pm. beszám., 150/1917., 1917. okt. 4- nap. el. pm. beszám., 154/1917., 67-92/1918., 154/1918.

65