Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSFEJLESZTÉS, VÁROSSTRATÉGIA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÜZDELMEK @43
mányzat pénzügyi konszolidációjának hálátlan feladatát az a Brenner Tóbiás vállalta magára, aki korábban városi főjegyzőként és Éhen Gyula helyetteseként működött közre a fejlesztési program megvalósításában. Két teljes cikluson keresztül irányította a város ügyeit szigorú költségvetési fegyelem mellett. Az anyagi problémák kezelése valóságos pénzügytechnikai bravúrt követelt meg. A nyomasztó gazdasági nehézségek közepette ráadásul a kitörési utat kínáló újabb ipar- és laktanya-telepítési kísérletek is sorra kudarcot vallottak. A város újabb nagyberuházásokra nem vállalkozott, meglevő intézményhálózatát és infrastruktúráját azonban az igényeknek megfelelően, akár újabb hitelfelvételek árán is fejlesztette.162 A kényszerűségből adódó passzivitás ellenreakciójaként jelent meg 1908-ban a közgyűlésen belül az első szervezett politikai csoportosulás. A magát Városi Polgári Pártként definiáló szerveződés vezetője Lingauer Albin volt, aki - későbbi közéleti szereplését is figyelembe véve - egyfajta politikai kalandorként viselkedett, és a szabadkőművességtől a konzervatív katolicizmusig, zsidóellenességig eljutva ellentmondásos pályát futott be. A párt munkaprogramja a nagypolitikát mellőzve kizárólag városigazgatási, fejlesztési kérdésekre koncentrált. Követelték a városvezetéstől egy egységes városrendezési terv kidolgozását, a vízvezeték kijavítását, egy közkórház építését. A polgármestertől hatékonyabb ipartelepítő politikát vártak, és ennek érdekében javasolták, hogy egy nagyobb tömbben szerezzenek meg a település déli határában ingatlanokat, és azt bocsássák a vállalkozók rendelkezésére. Ezzel egyfajta ipari park létesítésének gondolatát vetették fel. Éhen Gyula községesítési törekvéseit felelevenítve javasolták a gáz- és elektromos közvilágítás, valamint a villamosvasút községi kezelésbevételét. A város oktatáspolitikai pozíciójának erősítésére szükségesnek látták a középiskolák számának szaporítását. A megfogalmazott javaslatok többsége valóban előremutatónak minősült, és ösztönzőleg hathatott egy konzekvens várospolitikai stratégia kidolgozására. A párt súlyát, elszántságának mértékét és a program végrehajtására irányuló komoly szándék hiányát jelezte azonban, hogy a regnáló polgármester leváltását nem tudták, illetve nem is akarták elérni. A csoportosulás megelégedett azzal a kényelmes szereppel, hogy javaslatcsomagját asztalra téve deklarálta a település fejlődéséről alkotott stratégiai elképzeléseit, megfogalmazva egyszersmind a vezetéssel szembeni kritikáját. A nagy feltűnést keltő programismertetés után a laza szervezettségű, egységes szavazótábort alkotni képtelen csoportosulás többé nem nagyon hallatta hangját, mint párt, eltűnt a közéletből.163 1914 tavaszán Brenner Tóbiás 12 évi polgármestersége után nyugdíjazását kérte. Távozásakor díszpolgárrá választásával ismerték el a pénzügyi konszolidációban játszott szerepét. A polgármester-választásra készülődve a közgyűlési képviselők olyan jelöltet kerestek, akinek fellépése új lendületet hozhatott az évtizedes eseménytelenség után.164 162 VaML Szvk. Kjkv. 1895. aug. 10. Brenner Tóbiás nap. el. félsz., 88/1895., 1902. júl. 12-ei közgy. Bren- ner Tóbiás pm. programbeszéde; 50/1902., 33/1903., 35/1903., 95/1903., 22/1905., 47/1905., 2/1904-, 43/1904-, 78/1904-, 80/1904-, 135/1904-, 39/1907-, 2/1909., 28/1909., 59/1909.; Ki lesz a polgármester? = Vvm., 1901. okt. 14- 1- p. 163 VaML Szvk. Kjkv. 1908. dec. 29-ei közgy.; A városi párt. = Vvm., 1909. jan. 8. 1. p.; A polgári párt értekezlete. = Vvm., 1909. márc. 21. 9. p.; A városi főmérnök választás. = Vvm., 1909. márc. 25. 2. p.; A polgári párt sorsa. = Vvm., 1909. márc. 28. 5. p. 164 VaML Szvk. Kjkv. 74/191464
