Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSFEJLESZTÉS, VÁROSSTRATÉGIA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÜZDELMEK @43
A városba végül 1894 februárjában érkezett meg a hír, hogy az üzletvezetőség megszerzéséért folytatott vetélkedésből a dunántúli városok közül - Győrt ezúttal megelőzve - Szombathely került ki győztesen. A döntés megszületésében - a település kedvező közlekedésföldrajzi adottságain túl - vitathatatlan érdemeket szerzett Széli Kálmán. „Szombathely feltámadott!” - üdvözölte patetikus hangvételű cikkében a kétségkívül nagy horderejű döntés megszületését a helyi sajtó.92 Az eufórikus légkörben a város magára vállalta a hivatal elhelyezéséhez szükséges kétemeletes épületet terveztetését és felépítését. A munkálatok fedezetére hitelt vettek fel, az épületet 1895 októberében adták át.93 AZ OKTATÁSI-KULTURÁLIS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Szombathely kiemelt stratégiai célnak tekintette az oktatási pozíciók erősítését, e hosz- szabb távon megtérülő befektetések képviselték a helyi fejlesztési törekvések egyik fő csapásirányát. A város elkötelezettségét jelezte, hogy az iskolák fenntartására a népoktatási törvényben kötelezően előírt támogatási mérték többszörösét fordította, s rendszeres éves segéllyel támogatta a felekezeti iskolákat is. Ezen túlmenően jelentős erőket invesztált az intézményhálózat fejlesztésébe, támogatta új iskolák alapítását.94 Amikor 1869-ben esély kínálkozott arra, hogy az állam által létrehozni szándékozott tanárképző iskolai hálózat egyik képezdéjét esetlegesen Szombathelyre helyezik, a város nyilatkozatban kötelezte magát, hogy ebben az esetben vállalja a szükséges létesítmények felépítését. Az 1872-1874-ben a tervbe vett főreáltanoda céljára pedig ingyenes telek és építőanyag biztosítására, valamint az építési munkálatok egy részének finanszírozására tett ígéretet,95 kinyilvánítva, hogy az iskola létrehozása „a város közönségének szellemi és anyagi” érdeke, s „e közérdekű czél keresztülvitelét anyagi erejéhez mért áldozatokkal elősegíteni... kötelességének”96 tartja. Az 1860-1870-es évek iskolaalapítási kísérletei az állam és a város pénzügyi gondjai miatt zátonyra futottak, 1886-ban azonban a törekvések végre sikerre vezettek. Ekkor a helyi polgárság indított gyűjtést egy középfokú kereskedelmi iskola létrehozása érdekében. A város magára vállalta a szükséges telek és épület biztosítását, majd a főispánhoz fordult, állami és vármegyei támogatás kieszközlése céljából. Utóbbi meg is szavazta az iskola felszerelésére a segélyt, és a városhoz hasonlóan küldöttséget indított Budapestre, hogy a kormányzatnál előadják kérvényüket. Az összefogásnak köszönhetően az állam elvállalta az iskola fenntartását, a tanárok fizetését, így az intézmény 1886 őszén megnyitotta kapuit.9' 1891-ben a város az új főgimnáziumi épület költségeihez járult hozzá 20.000 Ft-tal, amelyet hitelből fedeztek. Ugyanekkor a községi elemi iskolával közvetlenül szomszédos kétemeletes Líceum épületét is megvették hasonló összegért, oktatási célra.98 A belvárosi tantermek zsúfoltsága miatt 1898-ban az óperinti városrészen új iskolát létesítettek. 190092 Szombathely feltámadott! = Vvm., 1894. febr. 18. 1. p. 93 VaML Szvk. Kjkv. 85/1893., 3/1894., 24/1894., 25/1894., 38/1894., 73/1895., 32/1913., 179/1918. 94 VaML Szvk. Kjkv. 42/1891., 74/1905., 88/1907., 91/1907., 92/1907., 102/1907., 139/1910., 222/1912.; Kárpáti, 1894. 297. p. 95 VaML Szvk. Kjkv. 58/1869., 38/1873., 25/1874. 96 VaML Szvk. Kjkv. 11/1872. 97 VaML Szvk. Kjkv. 25/1886., 26/1886., 50/1886., 64/1886., 65/1886.; Kárpáti, 1894. 267-268. p. 98 VaML Szvk. Kjkv. 23/1891., 33/1893., 37/1894. 50
