Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSFEJLESZTÉS, VÁROSSTRATÉGIA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÜZDELMEK @43
ban a város felépítette a felső kereskedelmi iskolát. 1904-ben a szentmártoni városrész új elemi iskoláját és a mellette épült óvodát adták át. A beruházásokat hitelből fedezték, csakúgy, mint a III. kerületi népiskola építését és a polgári fiúiskola bővítését 1909-ben.'1'1 1909-ben Szombathely a növekvő létszámú középiskolai tanuló elhelyezésére egy új oktatási intézmény, főreáliskola alapítását kérvényezte a kormányzattól. A vallás- és közoktatásügyi-miniszter - a szombathelyi kötődésű Székely Ferenc igazságügy-miniszter közbenjárásának köszönhetően - az 1912/1913. tanévtől megindította az oktatást, egyelőre ideiglenes helyiségekben. Az iskola épületének felépítését a város vállalta, de ennek kivitelezésére a világháború kitörése előtt már nem került sor. Ugyancsak a háború után oldódott meg város által szorgalmazott leány középiskola ügye is.99 100 1912-ben Széli Kálmán, Székely Ferenc, Békássy István főispán és Herbst Géza alispán hathatós közbenjárásának köszönhetően rangos oktatási intézménnyel gazdagodott a város. A Belügyminisztérium a községi közigazgatási tanfolyam iskoláját és a hozzá kapcsolódó internátust Szombathelyre helyezte. A város a telek megvásárlását és az építkezést ismételten egy nagy összegű hitel felvételével finanszírozta.101 102 Bár Szombathely jelentős összegeket költött oktatási célokra, regionális pozícióit ezen a téren nem sikerült lényegesen javítania, nem vált igazi iskolavárossá. A város az előbbiek mellett sokat áldozott kulturális és szociális intézmények létesítésére, működtetésére is. A színház, a vármegyei árvaház, a Fehér Kereszt Egyesület árvaháza, a múzeum és a kultúrház, a vármegyei közkórház felépítéséhez ingyenes telkek átengedésével, építőanyaggal és pénzsegéllyel, a fenntartási költségekhez alkalmi, vagy rendszeres támogatásokkal járult hozzá.100 IPAR- ÉS BANKTELEPÍTÉS, BERUHÁZÁSÖSZTÖNZÉS A dualizmus korában a városok előszeretettel alkalmazták azt a gyakorlatot, hogy ipartelepítési célzattal ingyenes telket, építőanyagot, adómentességet kínáltak a gyáralapítóknak. A települések valósággal vetélkedtek egymással. Adó- és telekpolitikájukkal, kedvezmények nyújtásával igyekeztek megnyerni maguknak a befektetőket, akiknek ezáltal lehetőségük nyílt arra, hogy több város ajánlata közül a számukra legkedvezőbbet válaszszák. A városvezetés Szombathelyen is tisztán látta az ipari üzemek megtelepedésének sokoldalú előnyeit. Az új munkahelyek növelték a biztos fizetéssel rendelkező munkásság létszámát, ami egyrészről a városi költségvetés számára azonnal érzékelhető többletbevételt hozott a keresetek után szedett pótadó révén, másrészt hozzájárult a fogyasztás, illetve a fizetőképes kereslet emelkedéséhez, s ezáltal a városi kereskedők jövedelemének gyarapodásához. Az ipari üzemek - a mentességi időszak lejárta után - adó-, vám- és illetékfizetési kötelezettségük révén hozzájárultak a város bevételeinek növekedéséhez.103 99 VaML Szvk. Kjkv. 26/1891., 27/1891., 105/1896., 33/1897., 114/1898., 115/1898., 126/1899., 100/1900., 113/1901., 32-33/1902., 135/1903., 147/1903., 42/1904., 43/1904., 103/1905., 39/1907., 83/1907., 36/1908., 62/1908., 59/1909., 93/1909.; Iskoláink túltömöttsége. = Vvm., 1891. szept. 13. 1. p. 100 VaML Szvk. Kjkv. 128/1909., 115/1910., 5/1912., 42/1912., 119/1912., 253/1912., 210/1913., 42/1914-, 44/1914., 12/1916., 51/1916., 108/1916., 28/1917., 76/1917., 155/1917., 133/1917., 96/1918. 101 VaML Szvk. Kjkv. 95/1912., 120/1912., 145/1912., 199/1912., 221/1912., 96/1914. 102 VaML Szvk. Kjkv. 97/1875., 56/1877., 59/1877., 22/1878., 75/1897., 22/1899., 79/1899., 152/1899., 59/1900., 60/1900., 3/1904., 5/1904., 162/1904., 48/1905., 36/1907., 4/1908., 10/1908., 111/1908., 26/1909., 135/1909., 218/1910., 14/1911., 69/1911., 179/1911., 81/1914., 40/1915., 78/1916., 109/1916. 103 Szombathely, mint gyárváros. = Vvm., 1901.dec. 15.1. p.; Fodor Zs., 1995.163. p.; Kömer-Nagy, 2004- 48. p. 51
