Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)

ÚT- ÉS JÁRDABURKOLÁS, UTCARENDEZÉS

elmúlt évek gyakorlatának megfelelően ezúttal is a Magyar Jelzálog-Hitelbank folyósította, fedezetként a jelzálogot a város összes ingatlanára kiterjesztve, a kölcsönösszeg erejéig. A 64-200 K-s évi törlesztó'részlet fedezetéül a kövezetvámból befolyó jövedelmen kívül lekötötték az állam és a vármegye által Szombathelynek fizetett évi 16.000 K körüli útfenntartási járulékot is, amelyet a település területén átvonuló, korábban a Királyi Allamépítészeti Hivatal kezelésében levő törvényhatósági és állami utak fenntartásának, javításának átvállalása fejében kapott a város.1039

Szombathely forgalmas, belvároson is áthaladó jelentős utcái közül nagyon sok állami illetve törvényhatósági út volt. Ezek kezelését a város 1899-ben átvette, abból a célból, hogy a település úthálózatát egységesen, egy terv keretében tudják rendezni. Hasonló megfontolásból szűnt meg ebben az évben az Utcanyitási és Rendezési Társulat is, és jutottak ennek nyomán a keleti városrész utcái tulajdonjogilag is a város birtokába. A Déli Vasút Társaság és a MÁV tulajdonában álló, vasútállomásra vezető utca a századforduló után került községi kezelésébe. A korábbi fenntartóktól tulajdonjogilag, vagy csak kezelésre átvett utcákat a továbbiakban a város gondozta. A kövezetvám szabály- rendelet értelmében az állami és törvényhatósági utakat érintő munkálatok végrehajtásakor a városnak egyeztetnie kellett a kezelésükért felelős Államépítészeti Hivatallal. A Szombathely tulajdonában levő községi utak közé tartozott néhány belvárosi utca, és az újonnan nyitott déli, nyugati és keleti városrész valamennyi útvonala. Ezek együttes hossza az 1890-es évek végén 15 km-t tett ki. A községi kezelésébe átadott állami közutak hossza 3,9 km, a vármegyei törvényhatósági utaké 3,6 km, vasútállomásra vezető utca hossza 0,6 km volt, így a századfordulón már 23,3 km kiterjedésű utcahálózat állt a város gondozása alatt. A függelék 14- számú térképe az utcahálózat összetételét mutatja, az utak tulajdonosait, illetve eredeti fenntartóit eltérő színekkel ábrázolva. (Az utcák felsorolását lásd a lábjegyzetben.)1059 1060 A település úthálózatának városi kezelésbe vétele

1059 VaML Szvk. Kjkv. 24/1899., 157/1899., 89/1901., 100/1901.; VaML Szv. pg. Közig. ír. III. 10/1900., ^ 613/1902.; VaML Szv. MH Mú'sz. ir. 9. dob.; Éhen, 1901. 121. p.

1060 ,\j|aml utaj;. a Szombathelyről Kőszegre, illene Körmendre kivezető Pozsony-Varasd közút városon áthaladó részét képezte a Tizenhárom város utca, a Faludy Ferenc utca a Kámoni utcáig, a Kámoni utca, a Templom és Széchenyi István tér, az Iskola, a Kiskar, az Operint, és a Körmendi utca. A Szombathely-Pinkafő állami közút a Kámoni és Faludy Ferenc utca sarkán kezdődött és az új Vásártérig húzódott. Állami út volt a Pozsony-Varasdi útból a Kőszegi útnál kiágazó, a Déli Vasút pályaudvaráig vezető Gyár utca. Törvény hatósági (vármegyei) utak: A Szombathely-Győr törvényhatósági út a Széchenyi István tér keleti felétől indult, s az Úri utca, Horváth Boldizsár tér és Gyöngyös utca, Szent Márton utca nyomvonalon Ny-K-i irányban szelte át a várost, Zanat község felé folytatva útját. A Szómbathely-Söpte-Tömörd törvényhatósági út része volt a Gyár utcából kiágazó Söptei út. A Nárai utca a Pozsony-Varasdi államútból kiágazó Szombathely-Pornó-Pinkamindszent vármegyei út városon áthaladó szakaszát alkotta. Szombathely-Rum törvényhatósági út városi átkelési szakasza szintén a Pozsony-Varasd államútból ágazott ki, és az Operint és Kereszt utca találkozási pontjától a Rumi utcán át Szóllős község határig húzódott. A vasúti állomáshoz járó utak közé a Vasút utca tartozott. A községi utak a következők voltak: A belvárosban a Horváth Boldizsár tér két oldala, a Kőszegi, Kossuth Lajos, Mészárszék, a Hollán Ernő utca nyugati fele, Nagykar, Sörház utca, Óvásár tér és Rohonci utca. A nyugati városrészen az Árvaház, Kálvária, Kövi, Kórház^ Csillag, Mező , Görög, Frigyes főherceg, Jókai Mór, Hegy, Újvilág, Híd utca. A déli városrészen a Hosszú, Óvoda, Torna, Légszeszgyár, Fürdő utca, Batthyány Lajos tér, Dél, Hold, Komáromi, Bürü, valamint a Vízi és Vízmellék utca. A keleti városrészen a Temető , Széli Kálmán, Malom, Tizenháromváros, Szelestey László, Kisfaludy Sándor, Király, Wesselényi Miklós, Nádasdy Ferenc, Söptei, Kis utca; és a Vasút utcának a Gyár utcától északra eső, a felüljárón át a MÁV-műhelyig terjedő része. Az északi városrészen a Paragvári, Szabó Miklós és Rózsa utca. Vö. VaML Szvk. Kjkv. 44/1894-, 59/1898., 24/1899., 114/1899., 1899. áPr. 18. pm. nap. el. besz.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 10/1892., I. 166/1897.; III. 10/1900., 399/1902., 613/1902.; VaML Szv. MH Műsz. ir. 9. dob.; VaML Szv. MH lg. ir. 631/1898.; Éhen, 1897b. 89. p.

327