Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
ÚT- ÉS JÁRDABURKOLÁS, UTCARENDEZÉS
meglehetősen elhanyagolt képet mutattak, a vármegyeszékhely egy nagy falu benyomását keltette. Az 1897. évi tiltó rendelkezés életbe léptetéséig megszokott, mindennapos látványnak számított az utcákon ballagó tehéncsorda is.1045 Kortársak beszámolói szerint a Kőszegi-hegység felől érkező szelek „akkora port kavartak föl, hogy mire az ember a Rohonczi út felől a megyeháza elé ért, olyan volt, mint egy Saharában vándorló sivatagi jövevény, akit az utcák pora a fejebubjától... a cipője orráig vastagon belepett.”1046 Dr. Thallóczy Lajos kormány- tanácsos és akadémikus ezidőtájt egy alkalommal dunántúli városokat beutazva eljutott Szombathelyre is. A városközpontba vezető rázós omnibuszutazás olyan mély nyomokat hagyott emlékezetében, hogy könyvében is megemlítette, milyen „...szömnyű rosszul vannak kövezve"1047 a település utcái. Esős időszakban a városban megbénult a közlekedés. Ilyenkor a kocsik és az omnibuszok rendre elakadtak a sárban, és az is előfordult, hogy emiatt a vasútra igyekvő utasoknak gyalog kellett kimenniük az állomásra. Főleg tavasszal és ősszel állt elő ez a helyzet, ami nemcsak a személyforgalmat akadályozta, hanem a kereskedők, fuvarosok munkáját is nagyon megnehezítette. Gyakran megtörtént, hogy az utak állapota miatt nem tudták tartani a záros határidőket, és emiatt károkat szenvedtek.1048 Az Éhen Gyula polgármester infrastruktúra-fejlesztő programja keretében lezajlott, sok földmunkával járó csatorna- és vízvezeték építés miatt az utcák állapota még tovább romlott. 1899-re a közművesítési munkák nagy része elkészült, az utcarendezés kérdése újra időszerűvé, sőt elodázhatatlanná vált. A nagy költséggel létesített csatornahálózat védelme is megkövetelte az utak burkolását, hogy a vízbeömlők bűzelzáró szifonjai ne tömődhessenek el, és a vezetékrendszer ne iszapolódjon fel az utcákról bemosódó sárral, törmelékkel.1049 Az utcarendezés megindítását sürgették a városlakók is, akik a vízmű és a csatornázás nyújtotta kényelmet, biztonságot hamar megszokták, de a vezetékek fektetése miatt feltúrt, amúgy is rossz állapotú utcák okozta kellemetlenségeket egyre nehezebben tűrték. A lakosság kezdte megelégelni, hogy „Szombathely számos utcáján végig bokáig érő sárban gázol a közönség, mikor ilyesminek szezonja vagyon.”1050 Az utak rendbetételét a polgárok presztízsszempontok miatt is követelték, mert polgári büszkeségüket sértette, hogy a településre látogató idegenek előtt kénytelenek voltak elismerni, „hogy városunk sárfészek."1051 Az utak burkolásától azt is remélte a közvélemény, hogy a rendezett utcahálózatnak köszönhetően Szombathely külső képében is nagyvárosias külsőt ölt, és elnyeri „valahára a régen áhított urbánus jelleget.”1052 A balesetmentes és kényelmes közlekedés biztosítása és a polgárság elvárásainak kielégítése érdekében tervszerű útburkolási és utcaszabályozási programot kellett kidolgozni. Ehen Gyula polgármester az utcahálózat rendezésével zárta városépítő munkáját. 1045 VaML Szvk. Kjkv. 12/1888., 14/1888., 33/1888., 22/1894-, 36/1896., 22/1897.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 3/1888., I. 166/1897., III. 316/1897.; A tanácsból = Vvm., 1889. jan. 20. 6. p.; A kövezetvám ügyéhez^ Vvm., 1896. okt. 18. 3. p. 1046 Fehér Károly, 1927. 43. p. 1047 Városunké a jövő. = Vvm., 1896. júl. 30. 1-2. p. 1048 A kövezetvám ügyéhez. = Vvm., 1896. okt. 18. 3. p.; Bauer, 1934. 18. p.; Fehér Károly, 1927. 43. p.; Horváth, 1982. 174. p. 1049 Szombathely közegészségügye. = Vvm., 1891. jan. 25. 5. p.; A járvány. = Vvm., 1891. szept. 20. 2. p. 1050 A járdafejlesztés ügye. = Vvm., 1896. ápr. 23. 6. p. 10^' Sáros járdák. = Vvm., 1890. nov. 9. 7. p. 10:12 A kövezés ügyéhez. = Vvm., 1899. máj. 4- 1. p. 324
