Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
ÚT- ÉS JÁRDABURKOLÁS, UTCARENDEZÉS
AZ ÁLTALÁNOS UTCABURKOLÁSI PROGRAM ELŐKÉSZÍTÉSE - A KÖVEZETVÁM BEVEZETÉSE Éhen Gyula megválasztása után a korábbi években töretlenül zajló járdaaszfaltozások egy idó're lekerültek a napirendről, s az útburkolás kérdése sem került terítékre. A munkák szünetelése azonban nem a tétlenség jele volt. A városban teljes erővel folyt a csatornázás és a vízvezeték kiépítése, ezek elkészülte előtt ésszerűtlen lett volna nagyobb utcaburkolási munkálatokat kezdeményezni. Emellett Éhen Gyula polgámrester ismételten a közgyűlés elé kívánta terjeszteni a kövezetvám 1892-ben elbuktatott ügyét is. Erre 1896-ban került sor, s a megváltozott mentalitású képviselő-testület ezúttal már nem gördített akadályt az események útjába, és a polgár- mester előterjesztését támogatva határozatot hozott a kövezetvámszedési jog elnyerése érdekében.1053 Ez a mozzanat már az Éhen Gyula által kidolgozott átfogó utca- és városrendezési program nyitányát jelezte. Az általános utcaburkolási terv anyagi fedezetét pótadó emelés nélkül - a város minden szabad forrásának lekötöttsége miatt - csak a kövezetvám biztosíthatta. (Ezt az utat választotta Sopron, Győr, Nagykanizsa, Pécs, Székesfehérvár és Pápa is.)1054 A vámszedési jog elnyeréséért folyamodó kérvény megszavaztatása a polgármesternek nem jelentett nehéz feladatot, mert a képviselők tisztában voltak azzal, hogy „... Szombathely város fejlődése és lakosságának rohamos szaporodása s egyúttal ipari és kereskedelmi forgalmának fellendülése folytán a közegészségi és köztisztasági követelmények gondos ápolása mellett, a közlekedés érdekeinek előmozdítása és modem színvonalra emelése s az úttesteknek egyöntetű kezelése is a hatóság egyik legeminensebb gondoskodásának tárgyát és föladatát képezi.”1055 A kövezetvám kérvénnyel összekapcsoltan született meg az elvi döntés az összes utca szilárd anyaggal történő burkolásáról is. E határozat alapján megbízták a polgármestert, hogy készíttesse el a konkrét terveket, s azokat a költségvetéssel együtt terjessze majd a közgyűlés elé.1056 1057 A vámdíjak megállapítása körül azonban óriási vita és harc bontakozott ki nemcsak a közgyűlésben, hanem a város összes iparosa és kereskedője körében is. A kövezetvám ugyanis a „viselje ki-ki oly arányban az ut fentartás költségeit, mint aminő arányban az utakat igénybe veszi”105' elvén alapult. Az 1890. évi I. te. 81. § alapján a kövezetvámot a kövezett utak használata fejében szedték. A vám tervezett bevezetése a helyben tevékenykedő kereskedők, valamint az alapanyagokat és árucikkeket szállító iparosok alapvető érdekeit sértette, kiadásait növelte volna. Többen közülük - a nagycenki cukorgyár, Deutch I. M. gabonakereskedő és érdektársai - ezért fellebbezést nyújtottak be a Kereskedelemügyi Minisztériumhoz, arra hivatkozva, hogy a vám bevezetése súlyosan veszélyezteti a helyi iparosok és kereskedők megélhetését. A tiltakozók az 1886. évi XXII. te. 132. pontjába kapaszkodtak, miszerint egy község csak akkor vethet ki vámot, illetéket, ha azzal az ipar és a kereskedelem érdekeit nem sérti. A fellebbezés figyelmen kívül hagyva a minisztérium a vámszedésre az előzetes elvi engedélyt még 1896 őszén megadta Szombathelynek. A közgyűlés 1898 nyarán állapította meg a vámtételeket, amelyeket jóváhagyásra a minisztériumhoz terjesztettek fel. A képviselők lLj3 VaML Szvk. Kjkv. 60/1896.; Viharos városi közgyűlés. = Vvm., 1892. ápr. 3. 1. p. 1L54 Emlékirata. = Vvm., 1896. júl. 19. 2. p. 1055 VaML Szvk. Kjkv. 60/1896. 1056 Uo. 1057 VaML Szvk. Kjkv. 59/1898. 325
