Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÍZVEZETÉK
telét teljes egészében a vízmű rendelkezésére bocsátották, így a pénztár ettől kezdve évi 20.000-30.000 K nyereséggel zárt.1'” A fentiekben ismertetett tarifapolitika világosan bizonyította, hogy Szombathely - számos más településtől eltérően - vízmüvét elsősorban közegészségügyi-közjóléti intézménynek és nem nyereségtermelés céljából fenntartott üzleti vállalkozásnak tekintette. A HÁLÓZAT BŐVÍTÉSE A SZÁZADFORDULÓTÓL AZ 1. VILÁGHÁBORÚIG Éhen Gyula infrastruktúra-fejlesztő programjának lezárulta után a város az igényekhez és lehetőségekhez igazodva folyamatosan bővítette a vízvezetéket, a mérnöki hivatal kivitelezésében. A vezeték kiépítését legtöbbször a gyorsan fejlődő keleti városrész közművesítésből korábban kimaradt utcáinak lakossága kérvényezte. Az 1900-as évek elejétől általános gyakorlattá vált, hogy a város az új utcák bekapcsolása alkalmával a csatorna és vízvezetéki hálózatot egyszerre építette ki. Ezt egyrészt az tette indokolttá, hogy a csatorna megfelelő öblítését csak a vízvezeték megléte garantálhatta, másrészt a közművesítési és az azt követő burkolat-helyreállítási munkálatokat a rentabilitás szempontjából is célszerű volt egy füst alatt lebonyolítani. A bővítési munkálatokat 1906-ig a csatornaalapból fedezték, ettől kezdve azonban már hitelek felvételére kényszerült Szombathely, ezért 1912-től a csatornázáshoz hasonlóan a vízvezeték kiépítésére felvett kölcsönök törlesztését is a háztulajdonosokra hárították. Az érintetteknek egészen addig kellett fizetniük a település helyett a törlesztőrészleteket, amíg az utca 2/3 részben ki nem épült, és városi kezelésbe nem kerül. Ez a gyakorlat a városi költségvetés azonnali megterhelése nélkül biztosította a település infrastrukturális hálózatának folyamatos fejlesztését.922 923 A vízvezetéki hálózat bővítése a csatornázással párhuzamosan 1903-ban, a Temető utcában indult meg, majd 1904-ben a Wesselényi Miklós utcában folytatódott.924 Az érdekelt háztulajdonosok garantálták a városvezetésnek, hogy a vízvezeték elkészülte után teljes számban rácsatlakoznak a hálózatra, mert „a kutak vize az állandó magas talajvíz miatt alig élvezhető, s ... több ízben hagymázos betegedési esetek fordultak elő"925 1903-ban rákötötték a rendszerre a gyermekmenhelyt is. 1904-ben a Kisfaludy Sándor utcában a Gyöngyös árapasztójától a Vörösmarty Mihály utcáig, majd 1906-ban egészen a Nádasdy Ferenc utcáig hosszabbították meg a hálózatot. Ugyanebben az évben a Nádasdy Ferenc utcának a Széli Kálmán és Szent Márton utca közti részén, valamint a Faludy Ferenc utcától az Óvásár tér déli oldaláig, majd a Tizenháromváros utcától a Geist-féle gőzfürdőig épült ki a rendszer. 1907-ben a Légszeszgyár utcában Brenner János villájáig bővítették a hálózatot, 1908-ban 922 VaML Szvk. Kjkv. 104/1910., 141/1910., 1910. jún. 20. sz. n., 199/1911., 278/1912., 208/1913., 158/1914., 160/1914., 59/1916., 174/1916., 201/1916., 79/1917., 111/1918., 142/1918., 119/1919.; VaML Szv. pg. Közig. ir. 1. 440/1905., III. 63/1912.; VaML Szv. MH Műsz. ir. 22. dob.; VaML Szvsz. Zsz. 1901., 1905. 1911- 1917.; Vízvezetékünk üzemképes. = Vvm., 1898. dec. 18. 4- p.; Vízvezetékünk. = Vvm., 1899. jan. 1. 9. p.; A város zárszámadásai. = Vvm., 1902. máj. 18. 10. p.; Mennyi a város vagyona? = Vvm., 1907. jún. 6. 1. p.; Nyílt levél. = Vvm., 1908. máj. 15. 1. p.; Éhen, 1901. 14- p.; Bodányi, 1910. 74-76. p.; Thirring, 1912. 431-433. p. 923 VaML Szvk. Kjkv. 135/1904-, 7/1906., 8/1906., 84/1906., 167/1912., 84/1914.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 59/1907.; A városi mérnöki hivatal 1904. évi működése. = Vvm., 1904- dec. 21. 1. p. 924 VaML Szvk. Kjkv. 33/1903., 80/1904-; Vízvezeték a Wesselényi-utczában. = Vvm., 1904- aug. 31. 3. p.; A városi mérnöki hivatal 1904- évi működése. = Vvm., 1904- dec. 21. 1. p. 925 VaML Szvk. Kjkv. 80/1904. 292
