Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÍZVEZETÉK
minőségét a vizsgálat kifogástalannak találta, a legjobbnak a 6. számú minta bizonyult. A próbaszivattyúzások alkalmával ebből a kútból másodpercenként 6 1, 7,3°C-os vizet tudtak felszínre hozni. Farkass Kálmán főmérnök szakvéleménye alapján a nagyobb vízhozam érdekében a kút víznyerő területét kiszélesítették. Ezek a munkák a Rumpel és Waldek cég kivitelezésében 1897 tavaszára elkészültek. A szükséges mennyiségű és minőségű vízkészlet feltárásával a vízmű megvalósítása elérhető közelségbe került. Miután a vízvezeték tervei is megérkeztek Budapestről, Éhen Gyula egy memorandumot állított össze, s azt a közegészségügyi, és a pénzügyi bizottság szakvéleményével együtt a márciusi közgyűlés elé vitte.894 895 Előterjesztésében a polgármester felvázolta a városban uralkodó egészségtelen viszonyokat, és kijelentette, hogy ennek a helyzetnek a felszámolása, s a tiszta ivóvíz biztosítása „legszebb és egyúttal legeminensebb kötelessége a város élén álló hatóságnak."m Tudta, hogy a vízvezeték ügyének a sikere az anyagi fedezet előteremtésén és az ellenzék reagálásán áll vagy bukik. Ez alkalommal is kész, a pénzforrások előteremtésére vonatkozó javaslatokkal érkezett. Hogy megnyerje a lakosság támogatását, olyan tervezetet ígért, amely lehetővé tette a vízvezeték megvalósítását „anélkül, hogy a városnak közterhei egy krajcárral is szaporittatnának."896 Éhen Gyula számításai szerint a szükségszerűen felveendő újabb kölcsön törlesztését a szolgáltatásért beszedendő vízdíjakból fedezni lehetett. A képviselő-testület meggyőzése mégsem számított könnyű feladatnak, figyelembe véve, hogy a város éppen egy félévvel korábban terhelte meg magát az első csatornázási kölcsönnel. Az ellenzék leszerelésére ezért a polgármester két alternatív javaslatot mutatott be a víztorony elhelyezésére, s így a vita már nem is a vízvezeték megvalósítása, hanem a torony elhelyezése körül bontakozott ki. Az ellenzéki képviselők támadása a tervezet azon variációjára zúdult, miszerint a víztorony a város szívében, a piactéren épült volna. Heves viták után a második, olcsóbb változatot fogadták el, miszerint a víztároló medencét a Kozma-dűlőben, a mai Homok út végén helyezték volna el. Az ellenzék azonban csupán látszat győzelmet aratott, mert ezután már nem lehetett a vízvezeték létesítésének kérdését újra vitába hozni. Sok választása valójában nem is maradt a városnak, hiszen a nagy költségen létesülő csatornahálózat csak a vízvezeték öblítő hatásának segítségével működhetett. A jó taktikai érzékkel megáldott Éhen Gyula tehát lényegében már a csatornázás megsza- vaztatásával szándékosan kényszerpályára terelte a közgyűlést, hiszen jól tudta, hogy a rendszer használhatósága érdekében a képviselők előbb-utóbb kénytelenek lesznek áldásukat adni a vízvezeték létesítésére is. (A kivitelezéskor a torony végül mégsem a Kozma-dűlőben épült fel, hanem a városhoz valamivel közelebb, a települést nyugatról határoló szőlőhegyen.)897 894 Vízvezetéki fúrások. = Vvm., 1896. aug. 27. 6. p.; A vízvezeték ügye. = Vvm., 1896. szept. 17. 5. p., 1896. dec. 6. 8. p., 1898. máj. 8. 8. p.; Vízvezetékünk. = Vvm., 1897. márc. 28. 7. p., 1897. okt. 7. 8. p.; A vízvezeték részletes terve. = Vvm., 1898. márc. 20.; A városi vízvezeték ügyében. = Vvm., 1898. márc. 24- 5. p.; Éhen, 1898. 2. p.; Bodányi, 1910. 64. p. 895 Éhen, 1898. l.p. 896 Uo. 897 VaML Szvk. Kjkv. 63/1897., 15/1898.; VaML Szv. MH Műsz. ír. 12. dob.; Éhen, 1898. 6-9. p.; Bauer, 1934. 57. p. 282
