Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY
hazai és külföldi irodalom ismeretéről vall. Az érvrendszer felépítésében, logikájában tetten érhető Fodor József hatása is. Éhen Gyula a kötetben a kor műszaki és közegészségügyi ismereteit, a modern városról a helyi lapok oldalain, értelmiségi körökben, és a városi közgyűléseken lezajlott vitákon kiformálódott elképzeléseket foglalta egységes rendszerbe. Tanulmánya polgármesteri munkaprogramként is értelmezhető, de bizonyos, hogy szándékai messzebbre mutattak. A szerző a modern város kellékeit, és az ennek létrehozásához szükséges gyakorlati lépéseket közérthető módon, jó értelemben vett propaganda célzattal tette közzé. Kötetével nemcsak Szombathelyen akart híveket toborozni programja végrehajtásához, hanem országos szinten is elő kívánta segíteni a modern városfejlesztési eszmék széleskörű elterjedését, a helyi sajtó megfogalmazása szerint: „megírta a fejlődésre és haladásra törekvő modem városnak a receptjét.”™ Éhen Gyula országosan is úttörő jelentőségű tanulmányát napjainkig a hazai urbanisztikai szakiroda- lom egyik nyitányaként tartják számon.770 771 A KÖZEGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉS KEZELÉSE A SZÁZADFORDULÓTÓL AZ 1. VILÁGHÁBORÚIG A „közegészségügyi érdek” jelszavának hangoztatása a helyi közéleti szereplők érvrendszerében, illetve a közgyűlési határozatok indoklásaiban a századforduló után is gyakran visszatérő elem maradt. Olyan általánosan elfogadott, közhelyszerűen alkalmazott kifejezéssé, evidenciává vált, amely már nem igényelt különösebb magyarázatot. A köz- egészségügy hatósági ellenőrzése és fejlesztése az Éhen Gyulát követő polgármesterek programjában is hangsúlyos helyet kapott.772 773 1904-ben a közgyűlés - , figyelemmel azon fontos közegészségi és közrendészeti tekintetekre, melyek a város területén a szegényebb néposztály részére egy ingyenes fürdő létesítését múlhatatlanul megkívánják"173- elrendelte a népfürdő létrehozását. A létesítmény rövidesen rendkívül népszerű lett a helyi lakosok, különösen a gőzfürdőt megfizetni képtelen „alsóbb néposztályok” körében, akik ezrével látogatták a felüdülést, illetve tisztálkodási lehetőséget nyújtó létesítményt. A Perint-patakon kialakított fürdőt téli időszakban jégtermelő helyként használták, a jég eladásából befolyó bevételt a közegészségügyi alapba utalták.774 * 776 A város 1915-ben egy steril műjég előállítására alkalmas gyárat is létrehozott, hogy „a harctérről visszatérő és a városban elhelyezett beteg- és sebesült katonák által elhurcolt ragályos betegségek, és ezek járvány szerű fellépése ellen”175 eredményesen tudjanak védekezni. A városlakók magasabb színvonalú egészségügyi ellátását szolgálta az 1904- április 1-jén a Budapesti Mentőegyesület mintájára megszerveződött a helyi mentőegyesület, amely „szerencsétlenségek, katasztrófák, balesetek alkalmával"116 az elsősegély nyújtásában, 770 A polgármester könyve. = Vvm., 1897. márc. 18. 1. p. 7J* Granasztói, 1973. 23. p.; Heckenast, 1997. 395-404. p. 772 VaML Szvk. Kjkv. 1902. júl. 12-ei közgy., Brenner Tóbiás pm. programbeszéde; 1914. máj. 20-ai közgy.; Vö. Ladd, 1990. 46. p. 773 VaML Szvk. Kjkv. 78/1904. 774 VaML Szvk. Kjkv. 78/1904-, 47/1905., 29/1906.; Gőzfürdő' Szombathelyen. = Vvm., 1893. nov. 12. 6. p.; A népfürdő építése. = Vvm., 1905. máj. 13. 3. p.; A népfürdő megnyitása. = Vvm., 1905. júl. 1. 4- p.; A népfürdő forgalma. = Vvm., 1905. aug. 6. 7. p.; Megnyílt a népfürdő. = Vvm., 1906. jún. 19. 3. p. l75 VaML Szvk. Kjkv. 31/1915. 776 Mentőintézmény Szombathelyen. = Vvm., 1904. febr. 6. 1. p. 252
