Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
GÁZSZOLGÁLTATÁS
átvizsgálása és összevetése a gáznaptárral. A tanács csak a számlák ellenőrzése után utalta ki a pénzt a vállalatnak. Bár a lámpagyújtókat a részvénytársaság alkalmazta, mivel a lámpák kezelését és tisztítását végezve gyakorlatilag a város szolgálatában álltak, ezért felügyeletüket jogilag a polgármester gyakorolta, aki kötelességszegés esetében el is bocsáthatta őket. Az utcai világítás előírásszerű működését a gyakorlatban a rendőrség naponta ellenőrizte a gáznaptár alapján, s erről a rendőrkapitány adott rendszeres jelentést a bizottságnak. A naptárt azok a háztulajdonosok is megkapták, akiknek épületén falikar volt, hogy a lámpák felgyújtását és eloltását személyesen is ellenőrizhessék.461 A bizottság munkáját egy „gáz-ellenőrző állomás” is segítette, ahol műszerekkel vizsgálták a légszesz fényerejét, minőségét. A labor a Líceum épületében, dr. Edelmann Sebő tanár-természettudós vezetése alatt, 1889 júniusában kezdte meg működését. A gáz vizsgálatára öt műszert szereztek be Bécsből, Franz Manoschek gázkészülékgyárából. A fényerősség ellenőrzésére „Bunsenféle photometer”-t, a légszesz kéntartalmának meghatározásához „Jeth photometer”-t, ezenkívül fogyasztásmérő gázórát, valamint gáznyomás- és sűrűség mérőt alkalmaztak.462 KÍSÉRLET A LÉGSZESZGYÁR VÁROSI TULAJDONBA VÉTELÉRE A községesítési törekvések indítékai Az 1895-ben megválasztott szombathelyi polgármester, Éhen Gyula a hazai urbanizáció egyik jelentős elméleti és gyakorlati úttörője, a községesítési törekvések elkötelezett híve volt. Kortársait megelőzve ismerte fel, hogy egy város maga is sikeresen bocsátkozhat olyan vállalkozásokba, amelyekről a közfelfogás addig azt tartotta, hogy azok csak részvénytársasági formában, magántőkével jöhetnek létre (pl.: vízművek, gázgyárak). A nyugat-európai várospolitikusokhoz hasonlóan Éhen Gyula a városi kezelésbe vett, hatósági ellenőrzés alatt álló közművekben egyszerre látta a fogyasztók védelmének hathatós eszközét, s egyúttal a jövedelemkiegészítő forrást is, az amúgy szűkös költségvetésből gazdálkodó önkormányzatok számára. Ebből az új várospolitikai koncepcióból logikusan következett a városvezetés azon törekvése, hogy a gázgyárat még az 50 éves monopólium letelte előtt saját tulajdonába és kezelésébe akarta venni. Éhen Gyula kezdeményezésére 1897 decemberében a város vételi szándékkal kereste meg a részvénytársaság igazgatóságát.463 464 A légszeszvilágítási társulat, amely üzleti céljai mellett a közérdeket is mindig szem előtt tartotta, a város ajánlatát kedvező fogadtatásban részesítette, s kinyilvánította „ha az eladást fontos városi érdek kívánja, az előtt természetesen meghajolni kész, habár a rendszeresen és szolidan vezetett üzlet átadása által tetemes anyagi áldozatot hoz is.’HM Az 1898. március 6-án megtartott társulati közgyűlésen a jelenlevő 30 részvényes egyöntetűen a gázmű eladása mellett döntött, s kimondták, hogy „a társulat a város óhajának eleget kíván tenni, s így a légszeszgyár tulajdon jogát 100.000 Ft vételárért átruházni kész, kikötvén 461 VaML Szvk. Kjkv. 18/1888., 1895. nov. 14. pm. beiktatás; VaML Szv. pg. Közig. ír. III. 14/1888., III. 1/1890., III. 4/1891., III. 316/1897.; Légszesz-ügy. = VL, 1888. júl. 1.3. p. 462 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 14/1888., III. 6/1895.; A gáz-ellenőrzó' állomás. = Vvm., 1889. ápr. 14- 7. p.; A légszesz ellenőrző állomás. = Vvm., 1889. jún. 9. 5. p. 463 VaML SZT Cb. ir. Te. 13. légsz. ir. 1898. márc. 6-ai közgy.; A légszeszgyár megváltása. = Vvm., 1897. dec. 2. 4- p.; Éhen, 1897b. 132. p.; Heckenast, 1997. 396. p. 464 VaML SZT Cb. ir. Te. 13. légsz. ir. 1898. márc. 6-ai közgy. 159
