Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
GÁZSZOLGÁLTATÁS
két. Az elsők között kérvényezte a gázvilágítás bevezetését a Városházi vendéglő bérlője, Baumann Frigyes, 1872 nyarán. A városi tulajdonban álló épületben a tanács engedélye alapján 29 lámpát szereltek fel a vendéglő, és a mellette levő, szintén bérbe adott boltok ellátására. 1873 elejétől Pollák Ármin kávéházában is díszes csillárok ontották a fényt.447 A város is jó példával járt elöl, a tulajdonában levő épületekbe - a szerződés előírásainak megfelelően - beköttette a vezetéket. Az 1879-ben felépült új városháza bejáratánál, előcsarnokában és folyosóin gázlámpák, a tanácsteremben díszes légszeszcsillár adta a fényt.448 A beltéri felhasználás rohamosan terjedt, 1877-re már 900-nál is több lámpa világított polgárlakásokban. A fogyasztást gázórák mérték. A város és a részvénytársaság között fennálló szerződés 21. §-a alapján a magánfogyasztók gázkészülékeit csak a gyár munkásai szerelhették fel, a vállalat kizárólagos joga alapján, illetve a közbiztonság érdekében. A szerelési költségekről és a készülékek áráról a cég minden évben egy árjegyzéket küldött a tanácsnak jóváhagyásra. A tanácsnak „a közönség védelmére” hivatkozva jogában állt új díjszabást készíttetnie, ha sokallotta az árakat. Ilyen beavatkozásra azonban egyszer sem került sor, mert a légszeszgyár árai reálisak maradtak.449 A SZOMBATHELYI LÉGSZESZVILÁGÍTÁSI TÁRSULAT ÉS A VÁROS VISZONYA A szerződés A gázvilágítás ügyének támogatása mellett elkötelezett város a gyáralapításkor nem fukarkodott a társaságnak juttatott kedvezményekkel. A Szombathelyi Légszeszvilágítási Társulat és Szombathely városa között 1872. május 13-án aláírt szerződés értelmében a társulat kizárólagos jogot kapott arra, hogy a városban gázvilágítást létesítsen. A szerződő felek ezzel 50 éves időtartamra kizártak a versenyből minden - a jövőben esetlegesen jelentkező -, gázvilágítást kiépíteni szándékozó konkurenciát. A város a szerződésben vállalta továbbá, hogy évente 1 millió angol köbláb (azaz 28.315 m3) légszesz fogyasztását biztosítja, és a gyár felépítéséhez egy 600 öl2-es telket 50 éves használatra ingyen bocsát rendelkezésre. A vállalat - előzetes engedélykérés után - területhasználati díj fizetése nélkül használhatta a település földjét csövek fektetésére. Míg a gyártelep és a csőhálózat a részvénytársaság tőkéjéből épült, a kandeláberek, falikarok és a rajtuk levő lámpák 6000 Ft-ot közelítő beszerzési költségét a város állta, és azok végig Szombathely tulajdonát képezték. A gázt az összes városi tulajdonú épületbe be kellett vezetni. A vállalat monopóliumot nyert a magánlakásokban végzett gázszerelési munkákra is. A társulat vállalta, hogy fizeti a szokásos állami és községi adókat, de a város jóindulatának köszönhetően a vállalat több éven át mentesült a helyi adó fizetése alól.450 A kapott jogokért cserébe a Légszeszvilágítási Társulat kötelezte magát, hogy a város utcáinak és tereinek világítását 1 éven belül kiépíti és üzemben is tartja. A szolgáltatott gáz minőségére nézve kötelezően előírták, hogy lángja egyenletes fehér fényt 447 VaML Szvk. Kjkv. 57/1872.; VaML Szvt. Tjkv. 343/1872., 370/1872.; VaML Szvt. Tir. 343/1872., 440/1872.; VaML Szv. pg. Közig. ír. 1. 2284/1886.; Vetélkedünk. = VL, 1873. febr. 20. 3. p. 448 VaML Szvk. Kjkv. 27/1879., 43/1879.; VaML Szvt. Tir. 13/1880.; VaML Szv. pg. Különgy. vili. ügy. 449 VaML Szv. pg. Különgy. vili. ügy.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 4/1891., III. 3/1893.; Bodányi, 1910. 214- p. 450 VaML Szv. pg. Különgy. légsz. szerz.; VaML Szvk. Kjkv. 6/1873., 22/1876., 58/1877., 18/1888.; SL Sopron Város Tanácsa Tir. 1874. Fase. XXV. No. 18039. 156
