Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
tokáikat ingyenesen átengedik.298 A Szépítő Bizottság ezzel egyidőben deklarálta, hogy „az építkezési helyek kellő kijelelése végett nélkülözhetetlenül szükségessé vált... a szabályozási terv keresztülvitelét eszközöltetni.”299 Az 1865-ben készült terveket azonban némileg már meghaladta az idő. A terület északi részén a Kőszegi államúttól a vasútig tervezett utca nyomvonalán ugyanis időközben egy állami út létesült. Az 1860-as évek végén megnyitott utca kezdetben a Cigányházi út nevet kapta, majd a putrik elbontása, illetve a gyufagyár felépülte után a Gyár utca elnevezés gyökeresedett meg. A nagyjából K-Ny-i futású Gyár utca iránya viszont némileg eltért az 1865-ös elképzelésektől. A régi terveket ezért úgy módosították, hogy az abban megjelölt utcák a már létező Gyár utca vonalához alkalmazkodva, azzal párhuzamosan fussanak ki a vasútra. A Tizenháromváros utcától a vasútig húzandó utcától (1898-tól Szelestey László utca) délre - a korábbi terveken fölül - egy másik, a Kőszegi utcából az állomás felé tartó párhuzamos utca (1894-től Széli Kálmán utca) megnyitását is célul tűzték ki. Az 1865. évi terveknek megfelelően a vasútra vezető útvonalakra merőlegesen futó keresztutcák megnyitását is szükségesnek látták.300 A Berekaljai-dűlőben elterülő földek felmérésével 1871-ben, az utcavonalak megállapításával 1872-ben Auer Ferencet bízták meg.301 A mérnök „a kőszegi utczai kertek, és a vasúti indóház közt fekvő területnek házhelyenként utczákká felosztása érdemébeni előleges tevezetét ...az utcza vonalak megállapítása czéljából"302 1873-ban terjesztette a tanács elé. A szakember részletes területszámítást és felmérést készített, meghatározta az utcák nyomvonalát és több térképet is készített.303 Az utcák megnyitása ugyan később elmaradt, a mérnök mégsem végzett hiábavaló munkát. Az általa felvázolt E-D és K-Ny irányban futó, egymást merőlegesen keresztező utcák hálózatából, és az általuk közrezárt nagy tömbökből álló ortogonális rendszer fő elgondolásai a későbbi tervekben, illetve megvalósult utcanyitásokban is tetten érhetők. Auer Ferenc egyes elképzelései - például a sugárút meghosszabbítása a Szily János utcáig, vagy a Horváth Boldizsár tér északi házsora mögött, a Kőszegi és Király utcák közti zárt tömböt feltáró K-Ny-i futású utca - még a 20. század elején is tovább éltek.304 1874-ben - mint a helyi sajtó is hírt adott róla - újra felvetődött a városban a gondolat, hogy a Kőszegi utca hosszú, megszakítás nélküli házsorát áttörve a vasút felé utcát kellene nyitni, azonban a tervekből ezúttal sem lett semmi. A tagosítás, illetve az érintett földbirtokosok összefogásának elmaradása ellehetetlenítette a vállalkozást. A városvezetés a település fejlődésének érdekét szem előtt tartva lehetőségeihez mérten igyekezett előmozdítani az utcanyitás ügyét, de a magánkézben levő terület rendezésére nem voltak hatékony eszközei. Az 1881. évi törvény megszületéséig a kisajátítás jogával sem élhetett. A városfejlesztésre kijelölt terület így még az 1880-as években is rendezetlen, falusias képet mutatott.305 * 298 VaML Szvk. Bjkv. Szép. Vál. ir. 5/1866.; VaML Szvt. Tir. 610/1872.; Szombathely ismét halad. = VL, 1871. júl. 6. 3. p. 299 VaML Szvk. Bjkv. Szép. Vál. ir. 11/1870. 300 Uo.; Helyi közlekedésünk egyik fő baja. = VL, 1870. jan. 9. 1. p.; Kárpáti, 1894. 261. p.; Feiszt, 1995. 63-64. p. 301 VaML Szvk. Bjkv. Szép. Vál. ir. 27/1871.; VaML Szvt. Tjkv. 610/1872. 302 VaML Szvt. Tjkv. 156/1873. 303 VaML Szvt. Tir. 464/1972. 304 VaML Szvt. Tir. Acta Mise. IV. köt. 30. cs. 36. sz. 305 VaML Szvk. Kjkv. 57/1865., 28/1897, 41/1898.; A mi jó öregeink. = VL, 1874. jún. 21. 1. p.; Balogh, 1898. 124. p.; Bauer, 1934. 17. p. 116
