Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: A Zsoldos család küzdelme a szombathelyi polgárjog megszerzéséért 1786 és 1846 között
engedelmeskedésre meg intette, és ámbár a tölő minden ki telhető módón azokat a nem engedelmeskedésnek kövekezéseirül capacitálni iparkodott is, azok mindazonáltal Nagy György fiskális több féle kifogásíval ki küldötségünk tárgyának végre hajtását tovább hallasztani kérvén, a jelen lévőket fel lázosztotta, hogy őfelségéiül meg érkezendő uj parancsolatra szükséges volna nékiek várokozni. Kinek is fel lázosztására öreg Pletnics János szűr szabó és polgárnak azon felkiáltására, hogy menjünk, felkeltek és közülük nfemejs Szalay János szabó, Rattner Simon kovács, Hutter Boldizsár és Ferenc polgárok ki küldöttségünknek meg vetésével ki is mentek a tanácsházbul, a többiek pedig /:Mittermayer Ferenc apatikáriuson kívül aki mindenekben magát a/e([séges] parancsolatnak és a n[eme]s v[á]r[me]gye rendelésének fejhatójává lenni ki jelentette:/ mindnyájon azt váloszolták, hogy az egész communitas nem lévén jelen, ki küldöttségünknek tárgyát nem tellyeséthetik, és ámbár ebbéli jelentéseket több Ízben mindnyájakat kötelességjeknek és engedelmességnek tellyesittésére intettük is volna, ők mindazonáltal nem engedelmeskettek.”47 Miután tehát két kiküldött dolgavégezetlenül volt kénytelen a tanácsülésről távozni, az eseményekről készített jelentésüket Vas vármegye azokban a napokban ülésező közgyűlése elé terjesztették. A vármegyei közgyűlés nem kis megütközéssel fogadta a híreket, és amellett, hogy Nagy Györgyöt keményen megfenyítették, Egerváryt és Bárdossyt egyrészt megbízták, hogy ifj. Zsoldos Istvánt ismételten kíséreljék meg beiktatni a szombathelyi polgárok közé, másrészt meghagyták nekik, hogy a városi tanács engedetlenkedő tagjait dorgálják meg, eljárásuk eredményéről pedig írásban tájékoztassák a vármegyét.48 A város ekkor az időhúzás eszközéhez igyekezett folyamodni, de nem sok sikerrel. Az 1819. szeptember 24-én megtartott közgyűlésen ugyanis úgy döntött, hogy kérvénynyel fordulnak Vas vármegyéhez, amelyben azt kezdeményezték, hogy Zsoldos polgárfelvételét a Somogyi Lipót püspök Bécsből történő hazaérkezéséig halassza el.49 Miután erre a vármegye nem volt hajlandó, a másnap, tehát 1819. szeptember 25-én megtartott városi közgyűlésen a vármegyéről kiküldött három személy - Egerváry Kristóf táblabíró, Bárdossy László alszolgabíró és Bölcsvölgyi János esküdt - Zsoldost azzal a feltétellel vették fel Szombathely polgárai közé, hogy „... ezen tárgyban meg orvoslás vigett a status consiliumnak a városi comunítás nevében elöl mozdétott könyörgő levél szerencséltetésének esetére a városi communitás legottan a földes urodalom által a városi comunitásnak által engedett és több rendbéli királyi privilégiumokkal megerösétett és a curialis sententiák által is helyben hagyatott jussokhoz és szabadságokhoz szorosan ragaszkodhasson, és így mindeneket magának fönt tarthasson.”50 51 Mindezek előrebocsátása után mondhatta ifj. Zsoldos István el a polgáreskü szövegét, amelyet bemásoltak a város jegyzőkönyvébe és amelyben szerepelt az is, hogy felvételére csakis a vármegye állásfoglalására érkezett királyi rendelet előírása alapján került sor.5’ Ezt követően ifj. Zsoldos István lefizette a ilyenkor szokásos 47 VaML Mkir. Kir. 1495/1819. Egerváry Kristóf táblabíró és Bárdossy László szolgbíró tiszti tudósítsa. Szombathely, 1819. szeptember 24. 48 VaML Mkir. Kjkv. 1495/1819. 49 VaML Szvkt. Ktjkv., 1818-1819. 536-537. p. 50 VaML Szvkt. Ktjkv., 1818-1819. 538. p. 51 VaML Szvkt. Ktjkv., 1818-1819. 537. p. 182
