Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: A Zsoldos család küzdelme a szombathelyi polgárjog megszerzéséért 1786 és 1846 között
pénzösszeget - amely ekkor 53 váltóforint volt52 és Vas vármegye még mindig ülésező közgyűlése megelégedéssel nyugtázta fogadta Egerváry és Bárdossy tiszti tudósítását, arról, hogy Zsoldos végre elérte célját,53 és a könyvkötővel együtt joggal hitte, hogy a polgárfelvételi ügy lezárult. Am mindez hiú ábrádnak bizonyult, mivel Szombathely városa a vármegye megkerülésével újra az uralkodóhoz fordult, és nem lévén valós ellenérve - nincs új a nap alatt - arra hivatkozva támadta meg Zsoldost, hogy az általa a város állásfoglalására tett észrevételek morális okból erősen kifogásolhatók, ezért a Helytartótanács 1820. július 11-én kelt leirata arra utasította a vármegyét, hogy ,,... mivel ezen kérelm levélbeli elöl adattakból annak - mármint Zsoldos István - moralitása kétségessé tétettné, annak maga viselt eránt a vármegye az illető földes uraság hozzá járulásával vizsgálatot tetessen, és a tapasztalatodul tudoséttást adjon ...”.54 Apró, de nem elhanyagolható különbség, hogy az említett - mint emlékezhetünk - határozott kritikát és kemény kérdéseket feltevő állásfoglalást nem a polgárjogért folyamodó ifj. Zsoldos István, hanem apja írta és terjesztette a Vas vármegye által kiküldött kéttagú bizottmány elé még jó 2 évvel korábban. A Helytartótanács e leiratát az 1820. augusztus 16-án megkezdődött vármegyei közgyűlésen olvasták fel, és annak nyomán úgy határoztak, hogy Ajkay Pál táblabírót és Kocsóczy Ferenc alszolgabírót bízzák meg a vizsgálat elvégzésével, a szükséges jelentés elkészítésével.55 Ajkay és Kocsóczy széleskörű információgyűjtésbe kezdett, és nagyszámú melléklettel ellátott jelentésüket az 1821. január 8-ára összehívott közgyűlésre nyújtották be. A megkérdezetek között volt Laky Károly professzor, Zsoldos István egykori tanára, de olyan a városban élő prominens személyek, mint özv. Festetcs György grófné, Mikos János főszolgabíró, akik mindketten Zsoldosék lakói voltak hosszabb-rövidebb ideig, továbbá Bárdossy László alszolgabíró és Iványi István vármegyei esküdt. Miután mindannyian egybehangzóan állították, hogy ifj. Zsoldos István erkölcsös és jámbor életet élt és él, a vármegyei közgyűlés az írásos a tiszti tudósítást és tanúvallomásokat azzal a meggyőződéssel terjesztette fel a Helytartótanácshoz, hogy „... Zsoldos István ellen a városi tanács által tett vád meg nem valásodván, annak polgárságban leendő bé vetettetése akadált nem szenvedhet.”56 Ezzel úgy tűnt, hogy végre pont kerülhet az egyre kínosabb ügy végére. Am a város még ekkor újra közbelépett, és a Helytartótanácsnál azt nehezményezte, hogy a Zsoldos István magaviseletére irányuló vizsgálat során nem fejthette ki véleményét. Helytartótanács elfogadta a város kifogását, és 1821. május 1-jén kelt leiratában arra utasította a vármegyét, hogy a várost is hallgassák meg. Az 1821. június 5-én megkezdődött vármegyei közgyűlés a Helytartótanács e leirata nyomán Ajkay Pál táblabírót és 52 VaML Szvkt. Ktjkv., 1818-1819. 538. p. Az 53 váltóforintból 4 volt a polgártaksa, 9 a hadnagyváltság, 4 váltóforint forint 30 krajcár a tizedesség váltsága, 5 váltóforint a temető javítására, 12 a várostorony és annak órájának javítására befizetett összeg, 2 járt a bírónak, míg a maradék 6 váltóforint 30 krajcárt a napidíj tette ki. 53 VaMLMkir. Kjkv. 1466/1819.; VaML Mkir. Kir. 1466/1819. 54 VaML Mkir. Kjkv. 1889/1820. 55 VaML Mkir. Kjkv. 1889/1820.; VaML Mkir. Kir. 1889/1820. 56 VaML Mkir. Kjkv. 56/1821. 183
