Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Katona Attila: Tálcán kínálva? A Pozsonyi Egyetem Szombathelyre telepítésének legendája

1920. január 14-én kelt levelében felhívta a kultusztárca figyelmét annak mérlegelésére, hogy szükség van-e a megváltozott körülmények között az országnak ennyi egyetemre.16 Elképzelésével korántsem állt egyedül, még a kultúrpolitikusok között is akadt néhány, közöttük Klebelsberg Kuno is, aki úgy vélte, hogy a siralmas gazdasági helyzet megköveteli ezt a verdiktet.1' Haller István miniszter azonban viszonylag könnyű helyzetben volt, mert ez ügyben a politikai elit többségét maga mögött tudhatta, és alapvetően jogfolytonossági, revíziós és nemzetpolitikai célokból az egyetemek megtartása mellett álltak ki.

A menekült egyetemek ideiglenesen a fővárosban kezdték meg működésüket. Az Erzsébet királyné Tudományegyetem jogi kara egy' 1919 októberében a cseh hatóságokkal kötött egyezmény értelmében még Pozsonyban maradt.18 Azok a hallgatók, akik legalább három szemesztert már elvégeztek, még ott folytathatták a tanulmányaikat. Egy évig biztosították a további működést, azután már csak azok maradhattak, akik megtanultak csehül, mert az épületeket a cseh egyetem foglalta el.19 20 Az orvosi kart a fővárosi Állatorvosi Egyetem fogadta be, a bölcsészek a budai Pedagógium épületén osztoztak a kolozsváriakkal.-0

Ebben a reménytelen helyzetben átszervezési ötletekben sem akadt hiány. Hol a két egyetem összevonását fogalmazták meg, hol a pozsonyi intézmény beolvasztását a debrecenibe. Különösen az orvosi kart látták volna szívesen a kálvinista Rómában, mivel ott ez a kar még nem épült ki. Némi hajlandóság mutatkozott is az érdekeltek részéről, de kiválásukkal maga az egyetem sorsa vált volna kétségessé. Utóbb az ajánlatot kiterjesztették az összes karra, de ez a variáció is sikertelennek bizonyult. Az erdélyi professzorok pedig hallani sem akartak arról, hogy a cívis városba költözzenek. Ragaszkodtak Szegedhez, de a Tisza-parti város befogadásukra még nem készült fel.21

A kedélyek megnyugtatását és a helyzet rendezését szolgálta Haller István kultuszminiszter 1920. augusztus 12-én kelt levele, amely a két menekült egyetem további fenntartása mellett, a kolozsvárinak Szegedre és a pozsonyinak Pécsre költöztetését kívánta elérni az 1921/1922-es tanévtől. Haller álláspontja az volt, hogy amennyiben az utóbbi elképzelés szerb megszállás miatt mégsem valósítható meg, akkor az ideiglenesen Szegeden folytatná tevékenységét.22 E törekvésnek nyomatékot is adtak a mecsekaljai város jogakadé16 Idézte Barla Szabó József 208. ülés. NN 11. köt., 1921. június 14. 30. p.

11 Maga Klebelsberg Kuno sem volt mindig meggyőződve a négy egyetem fenntartásának helyességéről. Ladányi Andor: Klebelsberg törekvései a felsőoktatás intézményhálózatának átalakítására. Bp., 1994. 6. p.

18 Pozsonyban 1914-ben csak a jogi képzés kezdődött meg, a bölcsész és az orvosi szemeszterek csak az 1917/1918-as tanévtől. 2 év után 1919. szeptember 22-én ők be is fejezték munkájukat. Bozóky Géza jogi kar dékánja által a cseh hatóságokkal aláírt megállapodás értelmében ők 1922. július 31-ig maradhattak és folytathatták tevékenységüket. Közben beköltözött melléjük a cseh Komensky Egyetem is. A megállapodást azonban a cseh fél egyoldalúan 1921. augusztus 20-án megszüntette, ami nyilván összefüggésben lehetett a budapesti parlament döntésével. Fejezetek a pécsi egyetem történetéből. Szerk. Csizmadia Andor. Pécs, 1980. (továbbiakban: Csizmadia, 1980.) 6-7. p.

19 A pozsonyi egyetem. = Vvm., 1920. okt. 5. 3. p.

20 Csizmadia, 1980. 7. p.; Koka János: Pécs egyetemei és főiskolái, 1367-1967. Pécs, 1967. (továbbiakban: Kolta, 1967.) 24. p.-1 A kolozsvári egyetemen áthelyezéséről. = Vvm., 1920. dec. 16. 1. p.

22 Csizmadia, 1980. 7. p.; Ravasz János: A volt pozsonyi egyetem elhelyezése Pécsett. = Honismeret, 1992. 3. sz. (továbbiakban: Ravasz, 1992.) 82. p.

391