Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Katona Attila: Tálcán kínálva? A Pozsonyi Egyetem Szombathelyre telepítésének legendája
miájának hallgatói, akik - bizonyára tanári és fenntartói unszolásra - a nemzetgyűlés elé terjesztett beadványukban újfent szorgalmazták az egyetem Pécsre történő telepítését.23 Az 1920 decemberében újjáalakult Teleki-kabinetet azonban 2 hónap múlva újabb válság rázta meg. Kihátrált mögüle a nemzetgyűlési frakció jelentős része, mivel az 1920 nyarán összegyúrt Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda- és Földművespárt felbomlott, és így a politikai és pártharcok újabb fordulatot vettek. Köztudottá, nyilvánossá vált IV. Károly hamarosan várható visszatérése, és a királykérdés újbóli felszínre kerülése a kormány bukását elérhető közelségbe hozta.24 Talán ez is szerepet játszhatott abban, hogy az eddig halogatott ügy megoldása felgyorsult. 1921 februárjában Beniczky Ödön, a Friedrich- és a Huszár-kormány egykori belügyminisztere, Szombathely város 1920-ban egyhangúlag megválasztott nemzetgyűlési képviselője,25 Lingauer Albin laptulajdonos-újságíró, nemzetgyűlési képviselő közvetítésével hívta fel az akkori vasi főispán, Cziráky József gróf figyelmét erre a lehetőségre.26 A helyi vezetőség nem ellenezte ezt a kérést, és támogatta az egyetem Szombathelyre telepítését. Ennek nyomán a közigazgatási gépezet gyorsan működésbe lendült, és a vármegyei közigazgatási bizottság ülésén úgy döntöttek, hogy táviratban szólítják fel a vármegyei képviselőket, Sigray Antalt, Lingauer Albint és Huszár Mihályt, hogy a február 10-ei budapesti értekezleten személyesen vegyenek részt, és tudakolják meg, milyen feltételekkel lehetne a Pozsonyi Egyetemet Szombathelyen, illetve Vas vármegyében elhelyezni. Hasonló kéréssel fordultak a vasvári kerületet a nemzetgyűlésben képviselő és a vármegyét egyébiránt jól ismerő Vass József kultuszminiszterhez is.27 A sietségre annál is inkább szükség volt, mivel a versenytársak már korábban léptek. A törvény révén elméletileg helyzeti előnyt élvező,28 de 1918 óta a jugoszláv megszállás alatt lévő, és emiatt gyakorlatilag tehetetlen Pécs mellé a régi nagy konkurens, a regionális vezérszerepre áhító Győr is csatlakozott. A Rába-partiak gyorsabban cselekedtek, és most kedvezőbb feltételeket ajánlottak. A megszálló román katonák által 23 1920. november 18-án, a 132. ülésen Mátéffy Viktor előadó a 33. kérvényt terjesztették elő, amelyben a pécsi joghallgatók egyesülete kérte, hogy a pozsonyi egyetem költözzön le Pécsre. NN 7. köt., Pécs város tanácsa már 1919. december 5-én ezzel a kérdéssel fordult a magyar kormányhoz. Ravasz, 1992. 82. p. 24 A püspöki kar tanácskozásai. A magyar katolikus püspökök konferenciáinak jegyzőkönyveiből, 1919- 1944- Szerk. Gergely Jenő. Bp., 1984. 87. p. Az 1921. február 10-én kelt jegyzőkönyv. 25 A helyi sajtóban gyakran szerepelő Beniczky Ödön, képviselői tevékenysége erősen kritizálható, konfliktuskereső magatartásával - zajos kilépése a kormánypártból, párbaja Gömbössel, hangos vitája Stréter honvédelmi miniszterrel - jelentősen csökkentette a város érdekérvényesítő lehetőségét. Politikai hírek. Beniczky kilép a kormányból. = Vvm., 1920. okt. 2. 1. p., Beniczky a politikai helyzetről. = Vvm., 1920. nov. 20. 1. p. 26 A pozsonyi egyetem Szombathelyen. = Vvm., 1921. febr. 17. 3. p. 27 VaML Vas vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai. Általános iratok III. 444/1921. Vass József augusztustól közélelmezési, decembertől vallás és kultuszminiszter is volt. Hírek. V áss József - közélelmezési miniszter. = Vvm., 1920. aug. 18. 3. p.. Hírek. Vass József közélelmezési miniszter üdvözlése. = Vvm., 1920. aug. 19. 3. p. 28 „Ha most megnevezem azon öt várost - mondta a törvényelőadói beszédében Zichy János gróf kultuszminiszter 1912-ben -, amelyek az utóbbi évtizedekben leginkább kapcsolatba kerültek az új egyetem létesítésével, részint történelmi reminiszcenciák, részint arravalóságuk, részint nemzetpolitikai jelentőségük, részint az új egyetemért felajánlott áldozatkészségük kapcsán, megvallom, hogy nem könnyű feladat ez öt város közül kettőt kijelölnöm és hármat mellőznöm. Ez öt város tudvalévőén betűrendben: Debrecen, Kassa, Pécs, Pozsony, Szeged.” gr. Zichy János törvényindoklása az 1912. évi XXXVI. törvénycikkhez. Magyar Törvénytár. 1912. évi törvénycikkek. Jegyzetekkel ell. Térffy Gyula. Bp., 1912. 515. p. 392
