Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Katona Attila: A ruha arisztokráciája. Izraelita belháború 1893-ből egy kőszegi skandalum apropóján
séget alkottak.56 A vezérszónoknak a szombathelyi rabbit jelölték ki, amit az elvárásoknak megfelelően nagyon hangsúlyoztak, az a magyaros megjelenés lett.*' A vármegyei vezetés és a zsidóság közötti jó kapcsolatot mutatta, hogy a terveknek megfelelően összeálló küldöttség a felekezeti csoportba kapott helyett. Igaz, a végleges rangsort az uralkodói kabinetiroda készítette el. Mindenestre a tervezetet a belügyminisztérium jóváhagyta, és egy pillanatra úgy tűnt, hogy sima útja lesz az elképzelésnek. Gondot legfeljebb az ortodoxok kérelme okozott. Az észak-nyugat dunántúli ortodox közösségek ugyanis külön óhajtottak vizitálni az uralkodónál, és ezen kívánságukat 1893. szeptember 4-én a főispánon keresztül eljutatták a belügyminiszterhez.38 Hieronymi Károly válaszában elutasította a kérést, és nem engedélyezte számukra, hogy külön tisztelegjenek az uralkodó előtt.39 A főispán azt válaszolta az ortodoxoknak, hogy késve érkezett kérelmük, így kénytelenek a dunántúli izraeli hitközségek csoportjában megjelenni, azaz a neológ vezetés alatt. „Tekintetve, hogy az országban csakis egy izraelita hitfelekezet van elismerve, amelynek küldöttsége máris tudomásul vétetett és sorrendben meg- állapítatott, kérelme nem teljesíthető, hanem amennyiben a küldöttségüknek tagjai mégis óhajtanának ő felsége előtt tisztelegni, a fent említett izraelita felekezet küldöttségéhez csatlakozhatnak."^ - írta a vasi főispán, Radó Kálmán a kérelmezőknek. A citált részből világos, hogy Radó nemcsak a kongresszusiak „hivatalos” verzióját osztotta, hanem kormányáét is.41 Az ortodoxok számára ez azt jelentette volna, hogy elfogadják az egy felekezet elvét, amelyről hallani sem akartak.42 Ezért sürgősen kéréssel fordultak az udvari kabinetirodához, hogy ők külön jelenhessenek meg az uralkodó előtt. Közben kialakult küldöttségük 36 Az izraelitákat az alábbiak képviselik: Rosenberg Henrik a VIII. községkerület elnöke Kiscellről, Deutsch I. M. alelnök, dr. Goldschmidt Vilmos hitközségi elnök, Neumann Nándor alelnök, Bersnstein Béla főrabbi, Feldmann Bódog és Viola Ödön Szombathely, Rosenberg Gyula Táplánfa, Nemes-dömölki Pick Zsigmond Nick, Schreiber Ignác a XII. községkerület elnöke Győr, Ligeti Sándor XI. községkerület elnöke Székesfehérvár, gelsei Guttmann IX. községkerület Nagykanizsa, X. Szegszárd Leopold Sándor, Steiner Ignác a XIII. községkerület Soproni alelnök, Winkler Adolf dr. hitközségi elnök, Popper Ignác hitközségi elnök Kőszeg, Wiener Márk kőszegi főrabbi, dr. Löwy Lipót dr. hitközségi elnök Pécs. Az őszi nagy gyakorlatok. = Dunántúl, 1893. aug. 27. 2. p.; Előkészületek a király fogadtatására. = Vvm., 1893. szept. 3. 1. p. *' Ő felsége fogadtatásához. = Vvm., 1893. aug, 13. 2-3. p. Bernstein Béla szombathelyi éveiről lásd Balázs Edit - Mayer László: Bernstein Béla, a tudós rabbi. = Partes Populorum Minores Alienigenae, 1998. 4- sz. 9-23. P. 16 Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Vas vármegye főispánjának iratai. Közigazgatási iratok (továbbiakban: Főisp. közig, ir.) 354/1893. 39 VaML Főisp. közig. ir. 362/1893. sz. 40 A zsidó küldöttség és fogadtatása a királynál. = Egyenlőség, 1893. szept. 22. 2-3. p. 41 Tudniillik ezt az álláspontot képviselték a VKM rendeletek is. Az anyakönyvezésről szóló alaprendelet még ezt csak kívánatos célként fogalmazta meg, utóbb Csáky Albin módosításai már ki is mondták. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek 1,924. ein. számú körrendeleté és szabályrendelete, az izraelita anyakönyvek vezetése tárgyában. = Magyarországi Rendeletek Tára (továbbiakban: MRT), 1885. 1988- 2074- p.; A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek 10.442. szám alatt valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság közönségéhez kiadott rendelete, az izraeliták utólagos anyakönyvelése tárgyában. = MRT, 1889. 1162-1163. p.; Frojimovics, 2008. 99-100. p. Ezt a közigazgatási gyakorlatot kevesen kérdőjelezték meg, az egyik kivétel Asbóth János konzervatív képviselő volt, akit ezért keményen meg is támadt az Országos Iroda. Asbóth azt állította, hogy az antiszemitizmust a neológok pártpolitikai célokból teremtették, és la így égisze alatt a hitközségi szabályzat a szolgabíró ellenőrzése alá került. Az ortodox elleni küzdelemben az állam eszközeit is igénybe veszik. Szerinte Deák idején lehetetlen lett volna az olyan szabályozást, amit a 1191/1891. számú VKM rendelet szelleme képvisel. Még egyszer Asbóth beszámolója. - ZSH, 1891. okt. 16. 1. p. 42 Előkészületek Őfelsége fogadására. = Vvm., 1893. szept. 10. 2-3. p. 77
