Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Katona Attila: Tálcán kínálva? A Pozsonyi Egyetem Szombathelyre telepítésének legendája
lett napi politikai érdekek is szóltak. A jelentó's szénvagyonnal rendelkező vidék volt az egyetlen ilyen, amelyet Magyarország az 1918-as jugoszláv megszállás ellenére a béke- szerződés értelmében megtarthatott. Ráadásul a közeli kiürítés kényszere és a királypuccs következtében a baranyai vármegyeszékhelyen felerősödött a délszláv és az emigráns októbrista támogatással rendelkező autonomista törekvés, horribile dictu: az elszakadási mozgalom.” A kormány nem engedhetett a szeparatistáknak, amelyből következett, hogy az egyetemnek Pécsett a helye. Vass József a szóbeli indoklásnál a régi-új toposzt hangoztatva úgy foglalt állást, hogy az adott helyzetben a vidéki kultúra fellegvárainak fejlesztése fontosabb feladat, mint 1912-ben. Meghirdetett kultúrfölényünk pedig nem engedi egyetemeink számának csökkentését.55 56 A nemzetgyűlés közoktatási és pénzügyi bizottságának 1921. május 27-én megtartott együttes ülésén egyértelműen támogatták a miniszteri javaslatot.57 A törvény vitája formális volt, a főelőadó Szádeczky Lajos június 14-án elhangott beszédében inkább a kolozsvári egyetem vesszőfutásáról szólt.58 Még a kormánnyal szembenálló Rupert Rezső is úgy látta, hogy nincs ellenzéke a törvénynek. Zajos vita csak az ifjúság nevelése és a szabadságjogok biztosítása körül alakult ki.59 Szóbeli módosító javaslatot csupán Kovács J. István tett, aki szerette volna, ha a kolozsvári orvosi kar Debrecenbe költözne, ez ellen azonban a szegedieket képviselő Koszó István hevesen tiltakozott.60 A törvényjavaslatról - a harmadik olvasat után - 1921. június 16-án lezajlott ülésen szavaztak.61 A négy paragrafusból álló 1921. évi XXV. törvénycikk a kolozsvári és pozsonyi magyar királyi tudományegyetem ideiglenes áthelyezéséről címet viselte. A jogszabály a felmerülő feladatok megoldásával a kultuszminisztert bízta meg.62 A Budapesten ülésező pozsonyi egyetemi tanács már június 15-én jóváhagyta a nemzetgyűlés döntését,63 és miután 1921 augusztusában kivonultak a szerb csapatok a 4 éve megszállás alatt tartott 55 Lásd a témáról a Linder Béla és Doktor Sándor szerepét és törekvéseit kelló' kritikával nem illető művet: Szüts Emil: Az elmerült sziget. A baranyai szerb-magyar köztársaság. Pécs, 1991. 128-131. p.; Jászi Oszkár levele Károlyi Mihályhoz. In: Károlyi Mihály levelezése. 2. köt. 1921-1925. Szerk. Hajdú Tibor. Bp., 1920. 202-203. p.; Károlyi Mihálynak nem sokkal korábban adtak beutazási engedélyt Raguzába a jugoszláv hatóságok. Napihírek. Károlyi Jugoszláviában. = Vvm., 1921. ápr. 7. 3. p. 56 NI 9. köt. 96. p. A trianoni döntés következtében jelentősen javultak a magyar statisztikai mutatók: 7,6 millió lakosra négy egyetem jutott, azaz 2 millió alá csökkent a szám. 57 NI 9. köt. 207-208. p. A NGY 286. sz. alatt közoktatási és pénzügyi bizottságának együttes jelentését, amely jónak tartotta a javaslatot. Bp., 1921. május 27. 58 NN 11. köt., 19-24. p. 59 1921. június 14-én 208. ülésén az előadó Szádeczky Lajos szerint „anyagi és területi veszteségeket lehet pótolni, de a szellemieket nem”. 20. p. A 1921. június 15. 209. ülésszakon Vass József szavazás előtti összegző beszédében inkább az egyetemi ifjúság nevelésről és nem az egyetemek kálváriájáról szólt. 209. ülés. NN 11. köt., 1921. június 15. 48-50 p. 60 209. ülés. NN 11. köt., 1921. június 15. 36. p. 61 209. ülés. NN 11. köt., 1921. június 15. 74. p. 62 Magyar Törvénytár. 1921. évi törvénycikkek. Jegyzetekkel ell. Térfy Gyula. Bp., 1922. 146-147. p. Nemzetgyűlés 1922. január 17-én ülésén Baumann Emil azt hangsúlyozta, hogy a pécsieknek két okból volt életkérdés az ügy. „Egyrészt azért, mert a szerb megszállás napjaiban gerinces ellenállásunkhoz biztatást adott, másrészt azért, mert úgy érezzük, hogy a nemzetgyűlés Pécs város nagy és vezető kultúráját, mely Nagy Lajos egyetemétől indult ki, kívánta honorálni." ígéret volt a hadapród iskola átadásáról, de ezt az ígérvényét visszavonta a Honvédelmi Minisztérium, így komoly lett az infrastrukturális hiány. 291. ülés. NN 15. köt., 1922. január 18. 190-191. p. A nyomásgyakorlás érdekében 1921 decemberében a pécsiek megszervezték az Erzsébet Egyetem Barátainak Egyesületét, amelynek elnöki tisztére Apponyi Albertet kérték fel. Csizmadia, 1980. 8-9. p. 61 Pékár Mihály az orvosi dékánja is elfogadta a döntést. Ravasz, 1992. 83. p. 396
