Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Katona Attila: Tálcán kínálva? A Pozsonyi Egyetem Szombathelyre telepítésének legendája

baranyai területekről, az egyetem letelepülésének elvi akadálya elhárult. A helyszíni bejá­rások során azonban hamar szembesülhettek a korlátozott lehetőségekkel. Nem akadtak megfelelő épületek, egyáltalán kérdésessé vált az egyetem beindítása is, ráadásul sem a katolikus teológia kar felállítása nem kapott zöld utat, sem az egyházi jogakadémia integ­rálása nem úgy alakult, ahogy a helyiek, főként Zichy Gyula püspök szerette volna.64 Ezért nem véletlen, hogy az előkészítő munkálatok nagyon-nagyon elhúzódtak, és az első ünne­pélyes tanévnyitót - Klebelsberg Kuno közreműködésével - csak 1923. szeptember 23-án tartották meg.65 Az 1920-as évek megszorító intézkedéseinek következtében pedig egy pil­lanatra úgy tűnt, hogy be is zárják az egyetemet, vagy esetleg Keszthelyre költöztetik át.66 Az 1923. esztendő a soproniak számára is sikert hozott, mert egy hosszú, kitartó tárgyalássorozat végén, az Erzsébet Tudományegyetem evangélikus hittudományi ka­rát - nyolc tanszékkel - a „leghűségesebb város”-ban állították fel.67 MIÉRT ALAKULHATOTT KI A LEGENDA? A vázlatosan bemutatott - és sok kérdést továbbra is tisztázatlanul hagyó - történet­ből azért jól érzékelhető a legenda kialakulásának jócskán akadtak valós alapjai. Még akkor is, ha paradox módon a témát taglaló szakirodalomban a Pozsonyi Egyetem sor­sa kapcsán a kandidáló Szombathely neve fel sem merül. „Csak két város jöhetett számí­tásba: Győr és Pécs.”68 - írta nagy határozottsággal Ravasz János és hirdették mások is.66 A legenda létrejöttében kulcsszerepet játszott az a zavaros és ingatag politikai helyzet, amelyben az ország élt az 1920-as évek elején, és hogy a városban nagy bizonytalanság és diszkrepancia mutatkozott a vágyak és a lehetőségek között. Mindehhez jó partnernek bi­zonyult a helyi média, amely egy rövid időszakban, 1921 februárjában bőségesen tudósított a témáról, de hamar „ejtette” az ügyet, és később nem citálta jól értelmezhető tanulságként. Jöttek az újabb hírek, az újabb témák, amelyek kioltották az egyetemtörténet emlékeit. A kultuszkormányzat felsőoktatási törekvései csak nagy vonalakban, mondhatni elveiben, törekvéseiben és szólamaiban voltak világosak. A tartós pénzügyi források és a beruházások hiánya miatt hamar felülírhatónak mutatkozott minden korábbi elkép­zelés. Abban gyors politikai konszenzus alakult ki, hogy a négy egyetem megmarad. Ez részben a politikai elit nemzetpolitikai és kultúrnacionalista magatartásával, részben az egyetemi tanárok összeférhetetlenségével - ha úgy tetszik kenyérharcával és érdek­64 Zichy Gyula pécsi püspök látványos aktivitása mögött nemcsak presztízs szempontok, hanem politikai­ideológiai tételek is meghúzódhattak. Egy baloldali városvezetés ellen küzdött az 1920-1921 -hen. Ravasz, 1992. 82. p. Természetesen aztán ott is megkezdődött, miként Pozsonyban is az egyetem történeti megalapozottsága, ami azóta is tart. Lásd: Császár Mihály: Az Academia Istropolitna Mátyás király pozsonyi egyeteme, oklevéltárral. Pozsony, 1914- Tanulmányok nemzeti művelődés történetéhez. 145. p.; A pécsi egyetem történetéből. Szcrk. Csizmadia Andor. Pécs, 1967. 284- p. Oubileumi tanulmányok; 1.) 65 Ma délelőtt... = NYÚ, 1923. szept. 24- 1. p. Ekkor avatták fel az egyetem klinikáját is.; Csizmadia, 1980. 7-8. p. Természetesen sok feszültséggel járt az egyetem beindítása, mert a jobb iskolaépületeket vették birtokba, a kormány csak később tudott pénzt teremteni az új épületek megépítésére. T. Kiss Tamás: Állami művelődéspolitika az 1920-as években. Gróf Klebelsberg Kunó kultúrát szervező munkássága. Bp., 1998. 109. p. 66 Ravasz, 1992. 82. P.; Kolta, 1967. 25. p. 67 Hanzmann Károly: Helyzetrajz és adalékok. A soproni ágostai hitvallású evangélikus egyházközség 1900- 1950. évi történetéhez. 1. rész. A korszak krónikája. Sopron, 2000. 80. p. 68 Ravasz, 1992. 83. p. 69 Csizmadia, 1980. 7. p. 397

Next

/
Oldalképek
Tartalom