Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, ÉPÍTÉSZEK VAS MEGYÉBEN A 13–20. SZÁZADBAN - Feiszt György. Adalékok a szombathelyi Sabaria vendéglő történetéhez

Kilényi Dávid Nemzeti Színjátszó Társasága, Déryné Széppataki Róza primadon­nával az élen, 1818-ban érkezett Szombathelyre. A társulat 2 hónapig nagy sikerrel ját­szott a városban, és egykori tudósítás szerint a nézők minden este megtöltötték a Szarvas vendéglő nagytermét.7 A vendégfogadó múltját Francsics Károly szombathelyi borbélylegény ránk ma­radt feljegyzései is megörökítették. A kalandos életű Francsics plasztikusan mesél egy, a Szarvasban lezajlott farsangi bálról, amelyre 1822. február 13-án került sor: „... a Szarvas című nagy vendégfogadónak fényesre világított kapuja alá értünk. Teréz (Francsics barátnője) a karomba kapaszkodott és jobb kéz felé csavarodánk egy szintén kivilágított folyo­sóra, mely az emeletre felvezető lépcsőhöz vitt. Felérve a teremajtónál egy kis asztal előtt ült a pénztámok aki 30 váltó forintokért a bemenő jegyeket osztogató ... a muzsika hangosan zen­gett az üres teremben ... majd egyre jobban szaporodtak a párok és az első keringő végére már tömve volt a terem cifra vendégekkel ... oda jött hozzám Kari, jó barátom ... és hívott, úgyse táncolunk, menjünk a Kredencbe, ott mulassunk a butéliák között egyet .. ”.8 Ezekből és más leírásokból kétségtelenül megállapítható, hogy a Szarvas nemcsak vendégfogadóként, hanem a társasági és kulturális események színtereként is működött a 19. század első felében. A Batthyány család szőkeföldi kuriális gazdaságának 1840-ben kelt összeírásában, a Szarvas vendégfogadóról az alábbiak olvashatók: Az épület Szombathely városának Gyöngyösi utcájában [ma: a Főtér keleti része] van és a következő részeket foglalja ma­gába: földszinten két borozó, három vendéglő és 3 másik szoba, egy konyha, egy kamra és egy 300 akós pince.9 Az emeleti részen: egy tánctermet hangászati karzattal, tíz szobát találunk, amelyekből 2 biliárd szoba, 3 a kávésok, 5 pedig a szálló vendégek számára van, ezeken kívül egy kis konyhát írtak össze. Az istállóépület 36 lóra van méretezve; az ud­varban egy szivattyús kút található.10 Az 1842-ben készült összeírásból tudjuk Kikakker József évi 1200 forintot fizetett a Szarvas vendégfogadó haszonbérletéért.1 11 Az 1864-ben készült szőkeföldi összeírásban már azt olvashatjuk, hogy a helyisé­gek padlózottak, az étterem ablakai vasrácsosak és spalettájuk is van. A bejárattól jobb­ra vendégszoba működik, amely korábban bolt volt. Itt található a borcsarnok pincébe vezető lejáróval. A két helyiségből álló kávéház az emeleten működött. Az orcheszterrel épített tánccsarnokban három aranyozott csillár, három cserép- és négy öntöttvas kályha állt.12 A Szarvasban zajlott eseményekről fennmaradt adatok zöme, továbbra is színielő­adásokról szól. 1865-ben a szombathelyi műkedvelő színtársulat a „helyben felállítandó 1 Horváth Ferenc: A szombathelyi színészet története az állandó színház megnyitásáig, 1730-1880. = Vasi Szemle (továbbiakban: VSZ), 1964. 3. sz. 394- p. 8 Vörös Károly: Szombathely 1821-22-ben egy borbélylegény szemével. 3. közi. = VSZ, 1962. 3. sz. 60-61. p. l) Források Szőkefölde történetéből. 1. Herceg Batthyány Fülöp körmendi uradalmának 1840. évi topo­gráfiai összeírása. Szőkefölde. Közli Varga Nóra. = Lapok Szombathely történetéből, 2003. 118. sz. 4- p. (Panniculus Ser. C.; 175.) 10 MÓL Batthyány család levéltára. Körmendi Központi Igazgatóság iratai. Összeírások (továbbiakban: BÖir.) Rsz. 97. nr. 122. 11 MÓL BÖir. Rsz. 98. 12 Uo. 252

Next

/
Oldalképek
Tartalom