Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Katona Attila: „Nem volt olyan ügy, amely ennyi harci zajongással, …csatazajjal járt volna az erkölcsvédelem tekintetében.” Hatalmi harc, közerkölcs és fürdőhasználat Szombathelyen az 1920-as években
Az időpont tekintetében a magyarázatot Prohászka Ottokár 1923. februári püspöki körlevelében véltük meglelni. Az említett dokumentumban a honi katolicizmus egyik legnagyobb tekintélye hosszasan taglalta a kor morális problémáit, és ezek között említette az erkölcsi érzéket sértő gyakorlatot, a férfiak és a nők közös fürdőzését és különösen ennek ifjúságot rontó hatását: „Azért a nemileg ingerlékenyebbek mégis csak kán szenvednek, s az ifjúság az ilyen fürdőzés után piszkosabb mint volt, a fölkotort érzékiség pocsolyaszaga van rajta.”1' Prohászka említett más szituációkat is, amelyek rontják a kor morális nívóját. így például a zsúfolt lakásviszonyok, de nyilván azt felszámolni, esetleg enyhíteni problematikusabbnak látszott. Egyszerűbbnek tűnt e ponton megkezdeni a támadást a gyengülő keresztény befolyás újbóli megerősítése érdekében. A gazdasági krízis miatt társadalmilag érzékeny szituáció alakult ki, a középosztályok ifjai kénytelenek voltak a nyári vakációt a város szegényebb csoportjaival együtt tölteni, amely alapjaiban kezdte ki a hagyományos társadalmi ideákat és kapcsolatokat, és mindez egy konzervatív keresztény társadalomban nem kívánatos jelenségnek számított. Mikes püspök álláspontját és elvárásait levelében világosan megfogalmazta, míg a részleteket és az erkölcshelyreállító roham vezénylését kanonokjára, a városi közgyűlés tagjára dr. Rogács Ferencre bízta. így kezdett formálódni a konfrontációban résztvevők egyik oldala. Újabb szövetségeseket kerestek és találtak a középiskolai igazgatók személyében, akik levelükben szólították fel a strandot birtokló városi üzemigazgatóságot, hogy módosítsa a fürdő használati szabályzatát és más-más időpontot biztosítsanak a fiatalságnak. 1923. július 28-án aztán döntött a célba vett közüzemi testület és egy olyan plurális megoldással álltak elő, amely szerintük minden kritikus fél számára elfogadható, megnyugtató: meghagyták a közös fürdés lehetőségét, de egyben biztosította azt is, hogy akik ezt nem óhajtották, azoknak külön időpont áll rendelkezésre. Igaz, a reggeli 8 és 10 óra közötti 120 perc nem nevezhető klasszikus csúcsidőnek a nyári szezonban sem. A nőknek kedden, csütörtökön és szombaton, a férfiaknak pedig a többi napon biztosították az elkülönült „lubickolást”. Az optimális döntést sikerként interpretálta Kiskos István polgármester a püspöknek 1923. augusztus 2-án írt válaszlevelében: „... ezzel a közönség minden rétegének az igényét sikerül kielégíteni.”17 18 Emellett kihangsúlyozta, hogy a vármegyeszékhely mindenkor szigorúan őrködött és őrködni fog a jövőben is, hogy „...a strandfürdőn a közös fürdőzés erkölcsi kifogás alá ne eshessék, s eddig e tekintetben semmi olyan jelenséget nem észleltünk, mely erkölcsi szempontból aggályos lenne.”19 Itt véget is érthetett volna a történet. Mindenki megtalálhatta, amit keresett: a város a remélt bevételeket, a kényes igényű közönség a bámuló tekintetek hiányát, mások pedig a közös fürdőzés örömét. Ám nem így történt, és az „ügy” foucault-i értelemben igazi hatalmi harccá alakulva képes volt nemcsak a városi pártharcokat felülírni, hanem magába foglalni a kor összes problémáját.20 17 SZPL AC 1997/1923. Székesfehérvári püspöki körlevelek 1923 áprilisa. 4. p. 18 SZPL AC 1997/1923. 15406/1923. A polgármester levele Mikes Jánoshoz. 19 Uo. 20 Foucault hatalomfelfogása alapjaiban más, mint a szervezett intézményi mechanizmusokra épülő és jogszabályokba burkolt közkeletű nézetek variációja. Nála a hatalom egy alulról/oldalról folyton jelenlévő és a viszonyokban testet öltő szisztéma. Foucault, Michel: A szexualitás története. [ 1.] A tudás akarása. Ford. Ádám Péter. Bp., 1996. 94-99. p. (Veszedelmes viszonyok) 210
