Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Katona Attila: „Nem volt olyan ügy, amely ennyi harci zajongással, …csatazajjal járt volna az erkölcsvédelem tekintetében.” Hatalmi harc, közerkölcs és fürdőhasználat Szombathelyen az 1920-as években
A nézetek és álláspontok hivatalos levelezések során történt ütköztetése után megkezdődhetett a konfrontáció, méghozzá a nyilvános politikai arénában. Az 1923. augusztus 2-án szerény részvétellel lezajlott városi közgyűlésen dr. Rogács Ferenc interpellált a kérdésben. Nemcsak azt kifogásolta, hogy Mikes János püspök levelével nem foglalkoztak, hanem bírálva a közös fürdőzés lehetőségét és az üzemigazgatóság döntését, tréfásnak nevezte az üzletvezetőség felkínálta megoldást és időpontokat. Megnyilatkozását Prohászka Ottokár ezzel kapcsolatos leveléből vett idézettel nyomatékosította: „Erkölcsi testület az erkölcs rovására nem csinálhat üzletet. Ez az akció nem a papok okvetetlenkedése, hanem komoly társadalmi mozgalom."2' Rogáts úgy nyilatkozott, hogy a döntés elsősorban erkölcsileg sértő, mivel a „... közönség nagy részében megingatja az erkölcsöt az így megfertőzött közvélemény a tömegösztönben ütközik ki."21 22 * Ezt követően kijelentette, hogy másodsorban sérti a pedagógiai tekintélyt, mert az iskolaigazgatókkal szembeálltotta a tanulóifjúságot, harmadrészt pedig - állította a képviselő - csorbítja a tekintélyt, nem a püspökét, hanem a hatóságét. A város 30.000 főnyi katolikus népességet bántja ez az eljárás, és a kérdésről különben sem az üzemigazgatóságnak, hanem a közgyűlésnek kell határoznia. „A város komoly elemei mindig felszínen fogják ezt tartani "n - szögezte le a kanonok, aki bár tudomásul vette, hogy a közös fürdőzés „intézménye” másutt is létezik, például a Balatonon, de ez ellen tiltakozik is Székesfehérvár püspöke. Szombathely város eddigi erkölcsi felfogásával ez ellenkező, és nem célszerű követni ezt a vonulatot. Nem állja meg a helyét az a nézet, hogy az ez erkölcsi lépés anyagi válságba sodorná a strandfürdő céget.24 Újvári Ede polgármester-helyettes válaszában azt hangsúlyozta, hogy bár neki is voltak fenntartásai, de erős erkölcsi elvekkel rendelkező emberek megnyugtatták őt. A város és a tanács mindig őrködött az erkölcsökön, a fürdővel szemben komoly és konkrét kifogás eddig nem érkezett és az interpelláló sem mondott semmi konkrét esetet. A nyakig érő dressz, és a férfi és a női öltözők más-más helyen történő elhelyezése garantálja itt is a kívánatos társadalmi erkölcsi magatartás megvalósulását.25 A középiskolai igazgatók eljárásáról pedig annyit jegyzett meg, hogy szerinte fegyelmi ügyekben a testületek jogosultak csak eljárni. Kérték a kultuszminisztérium állásfoglalását és várják iránymutatásukat ez ügyben.26 Újvári szerint az üzemigazgatóság is erkölcsi alapon hozta meg egyhangú döntését, és nem igaz, hogy csak a pénz, hanem a közönség szolgálata vezérelte őket. Rogács Ferenc válaszában pedig azt hangoztatta; hogy valláserkölcsileg egyértelműen kifogásolható, a polgári erkölcs alapján pedig nem biztos, hogy jó döntés született. Az iskolaigazgatók módszere szerinte szabályba nem ütközött, és kétségtelen, hogy a tanárok támogatják az eljárást, a püspök nem sértette meg a város autonómiáját. Mivel Rogács nem fogadta el a 21 Augusztusi városi közgyűlés. = Vvm., 1923. aug. 3. 3. p. 22 VaML Szvk. Kjkv., 1923. 324. p. 25 Uo. 24 VaML Szvk. Kjkv., 1923. 325. p. 25 VaML Szvk. Kjkv., 1923. 326. p. 26 A kultusz minisztériumtól azt a dodonai álláspont kapták, hogy nincs egységes felfogás sem az erkölcsről, sem az igazgatók eljárásáról. Ezért kérte a város a testületeket, hogy a kérdést szeptemberben vitassák meg. Homokszemek a strandfürdőről. = Vvm., 1923. aug. 12. 2. p. 211
