Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Katona Attila: „Nem volt olyan ügy, amely ennyi harci zajongással, …csatazajjal járt volna az erkölcsvédelem tekintetében.” Hatalmi harc, közerkölcs és fürdőhasználat Szombathelyen az 1920-as években
már 150 korona, ami azért magasnak számított, hiszen Keszthelyen is csak 100 koronába került a strandbelépő.11 Mindenki tudta, a konstrukciónak nyereséges illik lenni, mert a városi költségvetésben nincs pénz az esetleges deficit finanszírozásra. A 1923 júliusában a strandfürdő megnyitása igazi élményt jelentett, amelyet az előző esztendő gyakorlatának megfelelően közösen, egy időben használhattak a férfiak és a hölgyek. Hidegzuhanyként hatott azonban a hír, hogy az átadással szinte egyidőben Mikes János püspök akciót indított a közös fürdőzés ellen, felkarolván egy anonim úri asszonyok által kezdeményezett mozgalmat. Az egyházi vezető nagyon elszántnak mutatkozott az ügyben.12 A fáma arról szólt, hogy a városi hölgyek egy csoportja felkereste a püspököt és arra kérte, hogy a jó erkölcsök védelme érdekében lépjen fel. Az aláírásokat nem tartalmazó és a polgármesternek címzett géppel írt levélben - amelyik azért elismerően szólt az új létesítmény minőségéről - többek között a következő olvasható: „Megengedjük, hogy ezzel tahin beleütköz- Zünk a modemkor felfogásába. De ina már kétségtelen, hogy hazánkat a közelmúlt idők züllött erkölcsi felfogása és a régi hagyományoktól vak) eltávolodás döntötte romba, és ezért mindent meg kell ragadnunk, hogy a régi erkölcshöz visszatérjünk társadalmunk jelenlegi, de még inkább a jövő generációját. Ezt tíirsatkilrni életünk mimlen pontján keresztül kell vinnünk és így elsősorban közfürdőinkben. ... Lehet, Iwgy a közös fürdőzés nagy világfürdőkben nem kell megütközést, de a mi kis városunk asz- szonyainak nagy részét feszélyezi ez a közönség."'' A konzervatív erkölcsöt és a provincializmust erénnyé formáló beadvány hatására az egyházfő akcióba kezdett. Egy ilyen hangvételű és stílusú beadványt a helyi Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége is felvállalhatott volna, de az egész konfliktus alatt mellőzték e szervezetet, vagy aktivistáinak az elkötelezettségét, ami azt a gyanút erősíti, hogy a konzervatív női körök álltak a kezdeményezés hátterében. Mikes János levélben kérte a polgármestert, hogy változtassa meg a szabályt: „Tisztelt Polgármester úr! Szombathely város közüzemeiben létesített perinti strandfürdő használata értesülésem szerint olyan formában van meghatározva, hogy férfiak és rvík egyszerre vegyesen használják. Minthogy ez Szombathelyen ez eddig ismeretlen újítás a keresztény erkölcstan szellemével nem egyeztethető össze, és Szombathely város lakosságának túlnyomó részét képező katolikus híveim erkölcsi érzékét sérti: ezért mint híveim főpásztora ezen szokás meghonosítása ellen az erkölcs nevében kénytelen vagyok óvást emelni.”1'1 A püspök kérte a polgármestert, hogy az illetékes intézkedési körök révén érje el, hogy a fürdőhasználat nemenként külön történjen: „Mert meggyőződésem, hogy egyrészt a strandfürdő ezáltal tulajdonképpeni rendeltetésének megfelel, másrészt a kereszténység erkölcs elvei, a katolikus hívek és elsősorban az ifjúság erkölcsi érdelsei nem fognak kárt szenvedni.”15 Az igazi kérdés azonban nem az, hogy miért is okozott gondot a közös fürdőzés ügye 1923-ban, amikor az előző esztendőben is ez volt a gyakorlat - sőt a népfürdőn a kezdetek óta ezt a metódust alkalmazták16 -, hanem az, hogy miért éppen akkor akarták megváltoztatni, illetve, hogy milyen nyomásgyakorlási technikával lehetett a kívánt változást elérni, majd fenntartani. Milyen sajátosságai voltak ennek az erkölcsi, hatalmi konfliktusnak. Fóthy, 1923.2. p. _ ' Gróf Mikes és a Strandfürdő. = NYÚ, 192 3. júl. 9. 1. p. 11 Szombathelyi Püspöki Levéltár. Acta Cancellariae (továbbiakban: SZPL AC) 1997/1923. ' SZPL AC 1997/1923. Mikes János püspök levele Kiskos István polgármesterhez. 15 Uo. 16 VaML Szombathely város képviselő-testületének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek (továbbiakban: Szvk. Kjkv.), 1923. 443. p. Az 1. világháború alatt már előfordult, hogy más-más időpontja volt a férfiaknak és a hölgyeknek is. Hírek. Megnyílik a népfürdő. — Vasmegyei Napló, 1917. máj. 31.2. p. 209