Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: A Zsoldos család küzdelme a szombathelyi polgárjog megszerzéséért 1786 és 1846 között
akar és a város jussára alkalmasnak talál, polgári tágasságában bé vcmu, azon okbul az instans kérésének mostanában hely nem adattatik.",, Ajkay Pál táblabíró és Bárdossy László az 1818. augusztus 17-én megkezdődött vármegyei közgyűlésre nyújtották be jelentésüket, amelyhez mellékelték többek között a város és id. Zsoldos István írásos állásfoglalását is.32 Előbbi megemlítette, hogy iíj. Zsoldos István céhtaggá választását nemcsak, hogy nem akadályozta, de döntésével még elő is segítette, majd lényegében megismételte azt az előbb említett legfontosabb érvet, amely szerint a városnak régóta megszerzett joga annak eldöntése, hogy ki vesz fel polgárai közé és kit nem, míg zárásul azt állította, hogy Zsoldos erőszakkal akar polgár lenni.33 A város e kijelentéseire id. Zsoldos István írásban tett észrevételekkel reagált, amelyben először is határozottan visszautasította, hogy a város jogait és szabadságát kétségbe vonta, majd feltette a kérdést, hogy neki, aki több mint 30 éve él Szombathelyen városban, nincs törvényes joga arra, hogy helyben született és a városban élni kívánó fiának polgárjogot kérjen „... azoktól, akik sok idegen jött menteteket, és még ollyakat is akit utóbb gyalázatossan mint gyujtogatót elkergeti kéntelen, a concivilitásba bé vesznek, és vagyon e igaz jussa a városna arra, hogy engem vallásom külömbségéért annyira meg vet és gyűlöl, hogy még a fiamat is a conciviltásból vak) kirekesztéssel, ostromollya!"]4 Zsoldos ezután felvettette, hogy több olyan város van az országban, ahol Szombathellyel ellentétben a polgárok fiai automatikusan polgárjogot kapnak, és az a különbségtétel, amelyet a város az ő fiával szemben alkalmaz „... ellenkezik a természettel és az okossággal, és a maga vérével vak) kegyetlenkedés.”35 Ezután újólag megemlítette fia katonai szolgálatait, és határozottan kétségbe vonta, hogy az uralkodótól megkapott lehetőségtől a fiát a város elzárja. Ezután Zsoldos ismét a vallási intoleranciát említette meg: „Miután kifogásra vak) más okot nem találtattván, egy és bizonyos ok a vallásbéli gyülölség, mellyet a város ugyan el halgat, de nem tagadhat, annyival inkább, inkább hogy mindennél tudva van, és az ide sub NB és NBNB zárit iromány el vont szavaiból és egyébb próbákból Ls bizonyos, hokjtt a törvény értelme szerént a vallásom külömbsége sem lehet akadály, mert minden akadálynak törvényből kell következni, kük'imben nem is lehet törvényes akadály, a törvény pedig tökélletes szabadságot ád a külömböző vallásunknak us annyira, hogy e részben, még a privilégiumok is e magyar hazában erőtelenek. ”16 Zsoldos állásfoglalásában öntudatosan 31 VaMLSzvkt. Ktjkv., 1818-1819. 180. p. 32 VaMLMkir. Kjkv. 1179/1818.; VaML Mkir. Kir. 1179/1818. 3 * VaML Mkir. Kir. 1 179/1818. Szombathely város Ajkay Pálhoz és Bárossy Lászlóhoz küldött deklarációja. Szombathely, 1818. augusztus 18. 54 VaML Mkir. Kir. 1 1 79/1818. Id. Zsoldos István észrevételei Szombathely város deklarációjára. Datálatlan. 55 Uo. 56 Uo. A két említett irat: 1.) Zsoldos István amiatt tett ellentmondásának másolata, hogy a szomszédos házat annak tulajdonosa úgy adta el, hogy őt nem kínálta meg az elővásárlás jogával. Szombathely, 1816. november 27. 2.) Kivonat Szombathely város tanácsának 1817. december 20-án megtartott üléséről készített jegyzőkönyvből. Ez az ügy azzal indult, hogy az 1817. december 20-án megtartott városi tanácsülésre Zsoldos István benyújtotta ellentmondását, mely szerint az ő háza szomszédságában álló tulajdonosai, Koszorús Terézia örökösei 1817. június 10-én úgy adták el László Ferencnek, hogy a szomszédokat, közöttük Zsoldost nem kínálták meg az elővásárlás jogával. A tanácsülésen a városi ügyész és László Ferenc is ellene mondott zsoldosnak, mégpedig arra hivatkozva, hogy ő nem tulajdonosa az általa lakott háznak. Zsoldos ezt az ellentmondást hasonló sikerrel és reakciókkal - az 1818. december 19-ei, az 1819. november 22-ei és az 1820. november 22-ei tanácsüléseken megismételte. (VaMLSzvkt. Ktjkv., 1816-1817. 606-607. p., 1818-1819. 301., 577-578. p., 418/1820-1821.; VaMLSzvkt. Ktir. fasc. 149. nr. 138.) A városi ügyész és László Ferenc ellentmondása nyilvánvalóan az 1790. április 24-én megtartott városi tanácsülésen meghozott és a 10. jegyzetben olvasható határozatra épült. 179
