Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Bariska István: Három jobbágyfalu – Gencs, Ludad és Pöse – 1625. január 14-én kelt levele Kőszeg városához
VITA A SZOLGÁLT AT ÁSÓKRÓL E kiváltságokat kívánták a jobbágyok Széchy gróf halála után az új uralkodóval, II. Ferdinánddal 1622-ben Sopronban megerősíttetni. Külön ki kellett térni ráadásul a „. •. robot és a korcsmabor ...”5 ügyére, mert emiatt már a Széchyek elődei is perlekedtek a szolgáló falvakkal. Márpedig e tekintetben az 1616-ban kelt oklevél egyértelművé tette, hogy „... tartoznak az egész tartomány beliek [uradalombeliek, kiemelés a szerzőtől] egy napot robotolnyi minden héten ... ”.6 7 Arra az esetre pedig, ha valami összeütközés támadna a falvak és a zálogos földesúr között, úgy „... ezen dolgok eligazgatása az mi Alsó Ausztriai Regimentünktül és Kamaránktul arra röndölt comissiariusok röndöltessenek az amicabilis compositiora ...” 7 - igazította el a feleket vita esetére az említett oklevél. Érdekes, hogy az évi 50 nap robotot csak ez a három falu nem akarta teljesíteni. A uradalom többi úrbéri községe - Asszonyfa (ma: Vasasszonyfa), Doroszló (ma: Kőszegdoroszló), Felső- és Alsószakony (ma mindkettő: Szakony), Frankó (ma: Frankenau, Ausztria), Kiszsidány, Locsmánd (ma: Lutzmannsburg, Ausztria), Lukácsháza, Nagybarom (ma: Großwarasdorf, Ausztria) és Tömörd - nem szerepel a panaszlevélben.8 9 Genes, Ludad és Pöse viszont azt állította, hogy II. Ferdinánd évente 8, illetve 12 napi „... robotban tartja az alattvalókat Ez annál meglepőbb, mert a 10 évvel korábban felállított Széchy-féle urbárium is 50 napról rendelkezett, és Széchy II. Mihály gróf is heti 1 nap robotért harcolt a kamaránál.10 11 O Széchyné Forgách Margitot követte 1626-ban az uradalomban, noha Széchy Mihály apjának második feleségétől, Batthyány Katalintól származott." Nem tudjuk tehát megmagyarázni, hogy Genes, Ludad és Pöse miért ragaszkodott az urbáriumban kikötött robot hatodának, illetőleg egynegyede teljesítéséhez. Nem tudjuk, mert nem áll rendelkezésre az uralkodó kiváltságlevél, és így nem ismerjük azt sem, hogy az mire terjedt ki. E levél azonban minden kétséget kizáró módon igazolja, hogy létezett a három falura vonatkozó privilégium. Hasonló lehetett, mint a tűzben elpusztult Lukácsháza esete. A lukácsháziakról is éppen ez az írás emlékezik meg, akik 3 esztendőre kapták szabadságaikat. Aligha hihető, hogy ezen oltalomlevél nélkül tűrték volna a falvak a pálcáztatást, a tömlöcöt, a bécsi hosszúfuvarokat, az uradalmi tisztek és katonák zaklatásait és dúlásait. Nem tűrték volna az amúgy is nehezen beszerezhető „... fejér ruházat ...”,12 a fejkendők, térítők szövésére alkalmas „... fedeles fonál ...”,13 az egyébként is drága fegyverek és méhkasok elrablását. A fegyverek arra utalnak, hogy nemes ember is volt a sértettek között. A pösei Tar János 20 forintnál drágább paraszti 5 Uo. 6 Uo. 7 Uo. 8 ('.kernel Kálmán: Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja. 2. rész. Múlt kor. Szombathely, 1878. 80. p. 9 VaML KFL Kvt. Act. Mise. Genes, 1625. január 14. 10 Haus-, Hof- und Staatsarchiv Wien Hofkammerarchiv. Niederösterreichische Herrschaften - Güns, 1530-1676. Fol. 1415. Weil. Thomae Széchy Litterae Güntz. Wien, 1616. március 21. Konzept. 11 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Reprint kiad. 6. köt. Bp., 1988. 531-534. p. Széchy család: Rimaszéchi ág. 12 VaML KFL Kvt. Act. Mise. Genes, 1625. január 1413 Uo. 161
