Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Bariska István: Három jobbágyfalu – Gencs, Ludad és Pöse – 1625. január 14-én kelt levele Kőszeg városához
méhészete is jelentős gazdaságra utal. Nem valószínű, hogy írás- és jogtudó embert fogadtak volna ok nélkül, hiszen ez önmagában sem volt olcsó dolog. II. Ferdinánd valószínűleg az 1622. évi soproni országgyűlésen adta ki a falvak privilégiumát, amint ez Kőszeg esetében is történt.14 A három falu levelében szereplő „... soproni igazságunk adománya ...”15 azt jelenti, hogy az a Sopronban biztosított jogunk adománya. Ennek része lehetett, hogy a felsorolt falvak nem kötelezhetők a hosszúfuvarra, amelyre pedig Parais Mátyást és fiát kényszerítették. Széchyné Forgách Margit ugyanis vele vitette az élelmiszert (victuáliát) a 120 kilométer távolságra lévő bécsi vásárra. A hatalmaskodás példái között főleg a pöseieken elkövetett erőszakoskodásokról lehet olvasni. Genes és Ludad azonban így is szolidáris maradt a lovait és szekerét elvesztő Csun Istvánnal is, hiszen 5 héttel korábban, 1624 decemberében ugyanez megtörtént velük is. A FALVAK TÖRVÉNYHELYE A BÉCSI KAMARA Jól okosodhattak, hiszen vitáikban Széchyné úriszékét is kikerülhették, és elérhették, „... hogy mi áltálán fogva ... törvényt nem ...”16 állnak. Még azt is tudni vélték, hogy 3 nappal előbb kellett benyújtani az ellenkezést, mégpedig Kőszeg városán keresztül. E tény pedig az igazgatás- és jogtörténeti értelmezést igényel. Ismeretes, hogy Kőszeg városa és uradalma 1447 és 1647 között zálogjogon Alsó- Ausztriához tartozott. így azok felett nem a magyar központi királyi és rendi szervezetek, hanem az osztrák főhercegi udvari szervezetek és Alsó-Ausztria tartományi szervei gyakorolták a felügyeletet. Ezért a 15. század végén az Alsó-Ausztriai Kormányszék és Kamara mint főhercegi kormányszerv volt az illetékes, mind birtokigazgatási, mind pedig jogszolgáltatási szempontból Kőszegen és a kőszegi uradalomban is. Bécs 1571 és 1648 között kivételes feladatokat ruházott Kőszegre, amikor a várost jelölte ki az uradalomban hozott halálos ítéletek végrehajtására, a pallosjog gyakorlására is.1' A bécsi főhercegi kormányszervek nemcsak a zálogkiajánlásokat végezték, de fellebbviteli fórumai voltak az osztrák zálogon lévő városoknak, uradalmaknak is. így ők állapodtak meg 1616-ban a Széchyekkel is a kőszegi vár és a hozzátartozó falvak zálogba adásáról. Minthogy igazságszolgáltatási felügyeletet is gyakoroltak, magát az uradalmat Kőszeg városának közbejöttével ellenőrizték. Ez a magyarázata annak, hogy 1625-ben Széchyné Forgách Margit violenciás (hatalmaskodási) pere is az úgynevezett kőszegi pártatlan bíróság elé került. Ez tárgyalta a kőszegi uradalom és a falvak között támadt hatalmaskodási eseteket is, amelyeket ebben a térségben nem a magyar törvények, hanem V. Károly büntetőjogi kódexe alapján ítéltek meg.18 Kőszeg tehát a német jogalkalma14 15 16 17 18 VaML KFL Tk. Lvt. 87. sz., II. Ferdinánd oklevele Kőszegnek. Sopron, 1622. augusztus 4VaML KFL Kvt. Act. Mise. Genes, 1625. január 14Uo. Bariska István: Rechtsgeschichtliche Fragestellungen im westungarischen Raum im 16-17. Jahrhundert. In: Archivar und Bibliothekar. Bausteine zur Landeskunde des burgenländisch-westungarischen Raumes. Festschrift für Johann Seedoch zum 60. Geburtstag. Red. Felix Tobler, Norbert Frank. Eisenstadt, 1999. 65-84- p. (Burgenländische Forschungen. Sonderband; 22.) Schwerin, Claudius von: Deutsche Rechtsgeschichte. Mit Ausschluss der Verfassungsgeschichte. 2. veränderte Aufl. Leipzig-Berlin, 1915. 190-192. p. (Grundriss der Geschichtswissenschaft zur Einführung in das Studium der deutschen Geschichte des Mittelalters und der Neuzeit. 2. Reihe; 5.) 162
