Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Bariska István: Három jobbágyfalu – Gencs, Ludad és Pöse – 1625. január 14-én kelt levele Kőszeg városához
BARISKA ISTVÁN HÁROM JOBBÁGYFALU- GENCS, LUDAD ÉS PÖSE - 1625. JANUÁR 14-ÉN KELT LEVELE KŐSZEG VÁROSÁHOZ GENCS, LUDAD ÉS PÖSE EGYETEMLEGES LEVELE A hazai történeti kutatások már feltárták és bemutatták azt a folyamatot, amelynek eredményeként a 16-17. századi Magyarországon a majorságok területe jelentős gyarapodáson ment keresztül. E nagyjelentőségű változás korántsem problémamentesen játszódott le, mégpedig elsősorban azért, mert a bérmunka térhódítása és a robotmunka csökkenése hátrányos volt a földesurak számára, akik - miután a paraszti telkek kisajátítása tehát fordított következménnyel járt - inkább a jobbágyföldek zsellérfölddé alakításának technikájához folyamodtak.1 Különös és egyben rendkívül érdekes levél érkezett 1625 januárjában a kőszegi városházára. Különlegességét többek között az adja, hogy a kőszegi uradalom három falujának Gencsnek (ma: Gencsapáti), Ludadnak (ma: Gyöngyösfalu) és Fősének (ma: Gyöngyösfalu) a jobbágyai írták a kőszegi szenátusnak. Különös, mert az uradalom falvai és Kőszeg között nem állt fenn olyan jobbágy-földesúri viszony, mint példának okáért Sopron és a hozzátartozó községek között. Felmerül tehát a kérdés, hogy a levél írói akkor milyen szerepet szántak a városnak. A levelet a gencsi, a ludadi és a pösei bírák és esküdtek írták alá, úgymond, egyetemlegesen, mai kifejezéssel: cégszerűen. A beadványt valamely írás- és jogtudó férfiú fogalmazta a szolgáló falvak elöljárói és az „egész vellák”, azaz „egész községek” nevében. Kívül pecsét zárja, amelynek körirata: GENSTORF DIE GMAIN, azaz GENSDORF DIE GEMEIN. Valószínű, hogy ez Genes első ismert, németnyelvű pecsétje. A levél átírt, a könnyebb érthetőség kedvéért nem betűhív szövege a következő: „Köszönetünket és alázatos szolgálatunkat ajánlok Kegyelmeteknek mi szegény gencsiek, ludadíak, pöseiek nemes tiszteletes és böcsületes esmeretlen jóakaró tanácsbeli Urainknak, Kegyelmeteknek, kik az törvény tételre behívattattatok az Kőszög várában. Istentől, O Szent Fölségétől az új esztendőben kívánunk sok jókat nagy boldogul megadatni. Továbbá levelünk által csak azért kellettek Kegyelmeteket böcsületes törvényülő tanácsbeli Urainkat megtalálnunk és adjok Kegyelmeteknek értésére az mi nagy nyomorúságos ínségünket, melyekkel Asszonyunk Onagysága tiszttartói és officieri Császár Urunk Ofölsége soproni igazságunk adománya, keze írása és Ofölsége pöcsétivel megerősíttetett privilégiumlevelünk ellen és az minapi ő Fölsége adott parancsolatja ellen háborgat. Falunkra küldet, marhánkat erővel, hatalommal elhajtatja. Az mint azelőtt 5 hete Onagysága Pösére küldet, erővel hatalommal hét lovat és két szekeret elhajtatott. 1 Malísay Ferenc: Bevezetés. In: Urbáriumok. XVI-XVII. század. Szerk. Uő. Bp., 1959. 20-28. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. 2. Forráskiadványok; 7.) 157
